Kormányprogram: a Szövetség csalódott, a Híd és a Magyar Fórul viszont elfogadó Czímer Gábor2023. 06. 13., k – 17:55 Pozsony |
Már a parlament előtt van az Ódor-kormány programja, amelynek ugyan nincs külön kisebbségpolitikai része, de többször kitér a sokszínűség értékére és védelmére. A Híd és a Magyar Fórum elfogadhatónak tartja, míg a Szövetség bírálta a dokumentumot. A hivatalnokkabinet jóváhagyta a nemzetiségek aktuális állapotáról szóló jelentést is.
A törvényhozásban kedden megkezdődött az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány programjának vitája. A Demokraták 16 képviselője és az SaS 19 fős frakciója, illetve néhány további képviselő már jelezte, elfogadják a szakértői kormány programját. Ezzel együtt sem valószínű, hogy bizalmat kap a hivatalnokkabinet.
A Szövetség csalódott
A Szövetség úgy véli, a dokumentum kevés konkrétumot tartalmaz. Mint közleményükben írják, csalódottan veszik tudomásul, hogy a 28 oldalas szöveg nem foglalkozik a magyar közösséggel és a kisebbségekkel kapcsolatban csak pár általánosságot tartalmaz. „Az elmúlt évek már megtanítottak minket arra, hogy minden kormányprogram annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Kíváncsian várjuk az eredményeket” – teszik hozzá. A párt alelnöke, az Összefogás-platformban politizáló Mózes Szabolcs lapunknak arról beszélt, a Matovič- és a Heger-kormány is ígéretet tett a kisebbségi törvény elfogadására, amelynek tervezete gyakorlatilag készen áll. „Ezt a hivatalnokkormány vállalásként átvehette volna” – jelentette ki azzal, tény, hogy a parlamenttel már nem tudta volna elfogadtatni. Mózes szerint Ódorék a kisebbségi agenda területén is vállalhatták volna, hogy stratégiákat, terveket hagynak a következő kormányra. „Számos esetben tudjuk, hogy nem a törvények, hanem a végrehajtási rendelkezések hiányoznak, erre egy példa a kétnyelvű közlekedési táblák ügye” – tette hozzá. Berényi József, a Szövetség MKP-platformjának elnöke közösségi oldalán arról ír, annak ellenére, hogy a dokumentum a roma közösség irányába tartalmaz helyzetértékelést és javaslatokat is, más, a nemzeti közösségeket érintő kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik. „A dokumentumban sajnos nem olvashatunk semmit a Dél-Szlovákiában lehetséges kétnyelvűség szorgalmazásáról, a magyar nyelv törvénybe foglalt használatának támogatásáról. Hasonlóképpen hiányzik a nemzetiségi kultúra anyagi támogatásának az infláció mértékében való emelése” – sorolja Berényi. Hozzáteszi, a nemzetiségi jogokkal és közösségünk helyzetével nem foglalkozik a kormányprogram, csak szociális, gazdasági stb. aspektusok szerepelnek benne.
A Híd elfogadó
A Híd, amely a parlamenti választáson a Mikuláš Dzurinda nevével fémjelzett Kékekkel együtt indul, ugyancsak arra hívja fel a figyelmet, a kormányprogram sajnálatos módon nem tér ki a kisebbségi témakörre. A témát csak az emberi jogokra és a kultúrára szűkíti, amely szerintük megengedhetetlen lenne akkor, ha egy négyéves választási ciklusra készülnének. „Ez a hozzáállás egy olyan szakértői kormány esetében, amelytől főleg azt várjuk el, hogy konszolidálja az államháztartást és biztonságban elvezesse ezt a szétzilált országot az előre hozott parlamenti választásig, számunkra elfogadható” – jelentik ki közleményükben. A Híd vezetői a kisebbségi kérdésekről Ódorral is egyeztettek. Sólymos László, a Híd elnöke és alelnöke, Rigó Konrád szerint a miniszterelnök nyitott a nemzetiségeket érintő kérdésekre, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy nem az ő feladata az előző ciklus elején tett vállalások teljesítése. Mindannyian egyetértettek abban, hogy több mint kívánatos lenne a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogainak a bővítése. Egy átfogó törvény kidolgozására és elfogadására a jelenlegi átmeneti szakértői kormánynak azonban nincs lehetősége. Sólymos és Rigó azonban arra hívja fel a figyelmet, a kormány anyagilag segíthetné a kisebbségi szervezetek működését, a KKA-ra szánt pénz összegét növelhetnék. „Azt, hogy ez a nagyobb összeg a költségvetés tételei között megjelenjen, az infláció is indokolja” – teszik hozzá azzal, a költségvetést a parlamentnek is meg kell majd szavaznia.
A Magyar Fórum
Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke a Ódorék célkitűzéseiről lapunknak elmondta, a kormányprogramot nagyon jónak tartják. „Tudatosítjuk ugyanakkor, hogy ennek a kormának a keze eléggé meg van és meg is lesz kötve” – jelentette ki Simon arra utalva, a kabinet minden bizonnyal nem kap bizalmat a parlamentben, így nem rendelkezik majd az összes szokásos hatáskörrel. A Magyar Fórum vezetője szerint a kormányprogram jó kiindulópontot jelent a következő kabinetek számára. Hozzátette, mivel a hivatalnokkormány valószínűleg nem kap bizalmat a törvényhozásban, tartózkodnia kellene a meghatározó lépések megtételétől, legyek azok akár kedvezőek, vagy kedvezőtlenek.
Alap a jövő tervezéséhez
„A kormányprogram nyelvezete inkluzív, többször kitér a sokszínűség értékére és védelmére, valamint az elesettek megsegítésére” – mondta az Ódor-kabinet programjáról Ravasz Ábel, aki még az önállóan politizáló Híd alelnökeként töltötte be a romaügyi kormánybiztosi tisztséget 2016-tól 2020-ig. Ravasz is arra emlékeztet, hogy a mostani kabinet ambícióit jelentősen korlátozzák a kormány adottságai, hiszen rövid idő áll rendelkezésükre törvénykezési lehetőség nélkül. A parlamentben ugyanis már nem lesz lehetőség arra, hogy rendes törvényalkotási folyamat során fogadjanak el jogszabályokat. „Ez azt is jelenti, hogy nem kerülhettek bele az olyan nagyobb reformok, mint a kisebbségi törvény elfogadása” – mutat rá az egykori kormánybiztos, aki a napokban jelentette be, hogy az SaS listáján indul a szeptemberi parlamenti választáson.
Ravasz kiemeli, Ódorék programjában szerepel egy aránylag jelentős komponens a romák felzárkóztatását illetően, amely a kormány prioritásai közé került. Ezen belül is a dokumentum a rendelkezésre álló európai pénzek hatékony kihasználására és a futó programok kiértékelésére koncentrál, Ravasz szerint ezek fontos lépések lehetnek a jobb jövőbeli tervezéshez. Ugyanakkor ő is rámutat, a programnak nincs külön kisebbségpolitikai része, de több helyütt is megtalálhatóak benne fontos elemek. Szerinte a dokumentumból kiolvasható a KKA működésének felülvizsgálata, az inkluzív oktatás és a deszegregáció megerősítése, de a területi reform folytatása is. „Ezek többségében a kormány csak elkezdeni tudja a folyamatokat, a sikeres befejezés a következő kabinetre vár” – tette hozzá.
Kisebbségi jelentés
A hivatalnokkabinet hétfőn jóváhagyta a nemzetiségek aktuális állapotáról szóló jelentést is. A dokumentumot a kabinet elé terjesztő kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László lapunknak elmondta, a 2021-es és 2022-es évre vonatkozó dokumentumban az szerepel, hogy a kisebbséginyelv-használat és oktatás területén ebben az időszakban némi előrelépés történt. Bukovszky szerint a magyar nemzetiségre vonatkozóan a vizsgált időszakból előrelépésként kiemelhető, hogy módosították a közoktatási törvényt, amely meghatározza a kisebbségi oktatás és iskola fogalmát. „Annak ellenére, hogy nagyon sok kisebbségi szervezet munkáját vetette vissza a világjárvány, ezek az intézmények képesek voltak újrafogalmazni önmagukat és a tevékenységüket megújítani” – mutatott rá a kormánybiztos, és hozzátette, hogy a nemzetiséginyelv-használat állapota is javult. Ő is kiemelte azonban, hogy a Matovič- és a Heger-kormány programjában is szerepelt a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása, ami azonban nem valósult meg. „Ez egy fájó pont” – tette hozzá.
A jelentésben Bukovszky 13 olyan ajánlást fogalmazott meg, amelyekkel javítani lehet a kisebbségek helyzetén. „Egyebek mellett azt javasoltam, hogy megyei szinten fogadjanak el a kisebbségi kultúrát támogató, illetve a kisebbséginyelv-használatról szóló stratégiát” – mondta. Továbbá azt is indítványozta, hogy a megyei és a helyi önkormányzatok kapjanak rendszerszintű anyagi támogatást, egyfajta fejkvótát a kisebbséginyelv-használat támogatására. „Javasoltam a kisebbségi nyelvhasználat kibővítését a közlekedési táblák tekintetében és a kereskedelmi hálózatok, szolgáltatók körében is” – tette hozzá, de a kisebbségi médiaszolgálat bővítését, illetve a KKA hatékonyságának növelését is szorgalmazza. Ugyanakkor azt is kívánatosnak tartja, hogy az egyes minisztériumok intenzívebben vonják be a nemzetiségeket a törvényalkotási folyamatba. „Azt is javasoltam, hogy a megyei és települési önkormányzatok hozzák létre az ún. kisebbségi bizottságaikat, amelyek a területükön élő kisebbségek jogait próbálhatják magasabb szintre emelni” – mondta. Ezeket az ajánlásokat a kormánybiztos, mivel a kabinet jóváhagyta a jelentést, az érintett szervekkel, így a minisztériumokkal és a megyei önkormányzatokkal is közli majd.
Program és koncepció
Bukovszky a múlt pénteken találkozott Ódor Lajos miniszterelnökkel, aki a bizalmáról biztosította, nem volt szó arról, hogy a kormányfő leváltaná őt. A kormánybiztos elmondta, Ódorral a kormányprogram kisebbségi aspektusáról is beszélt. Ő ugyan nem kapott felkérést a kormányprogram nemzetiségekre vonatkozó pontjainak a kidolgozására, de a kisebbségekről szóló kormánykoncepció megfogalmazásában részt fog venni. „Ennek része lesz a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezet is” – tette hozzá.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
