Kormánypárti kérdések, – s válaszok

Mit tesz a kormány a fiatalok munkahelyteremtése érdekében? Meddig terjednek egy ellenzéki képviselő jogai? Hogyan segíti a kormány a megváltozott munkaképességű embereket? Milyen fázisban tart az M44-es gyorsforgalmi út kivitelezése?

Mit tesz a kormány a fiatalok munkahelyteremtése érdekében?

VEJKEY IMRE,  (KDNP): – Államtitkár Úr! A fiatalok jövőnk letéteményesei, ezért mindent meg kell tennünk boldogulásuk érdekében! A kormány folyamatosan bővíti azon támogatások, lehetőségek körét, amelyek a fiatalok családalapítását, otthonteremtését, nyelv- vagy továbbtanulását, munkában történő elhelyezkedését segítik. Ha az idei évből emelünk ki néhány támogatást, nem feledkezhetünk meg arról, hogy januártól minden 30 év alatti fiatalnak utólagosan megtéríti a kormány egy sikeres közép- vagy felsőfokú komplex nyelvvizsga díját, július 1-jétől pedig a húsz év alattiak számára adott értékhatárig a KRESZ-tanfolyam és a vizsga árát is.

– A kormány kiemelt hangsúlyt helyez a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére is. Ennek köszönhetően a hírekből értesültünk róla, hogy átlépte a 100 ezer főt az „Ifjúsági garancia” programban részt vevő fiatalok száma. Európai szinten is kiemelkedő, hogy a program segítségével, illetve egyéb intézkedéseknek köszönhetően a 2010-es mintegy 30 százalékról mára 10 százalék közelébe sikerült csökkenteni az ifjúsági munkanélküliséget. Természetesen a kitűzött cél a fiatalok esetében is csak a teljes foglalkoztatottság elérése lehet. Éppen ezért kérdezem államtitkár urat:

– Milyen intézkedések segítik a fiatalok foglalkoztatását, munkába állását?

– Milyen eredményt hozott az „Ifjúsági garancia” program a teljes foglalkoztatottság eléréséhez?

***

BODÓ SÁNDOR,  (pénzügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Köszönöm, hogy erre a fontos kérdésre ráirányította a figyelmünket. Valóban így van, a magyar kormány számára minden munkavállaló fontos, de a 25 éven aluliak különös figyelmet érdemelnek. Nyilvánvalóan ők kevesebb munkatapasztalattal rendelkeznek, olykor minimálissal, friss szaktudással, némi bizonytalansággal a munkaerőpiacon, így nekünk, tapasztaltabb állampolgároknak kötelességünk segíteni őket. Ezt teszi egyébként a kormány is! Ennek eredménye az a fontos adat, amit érdemes hangsúlyozni itt, a magyar parlamentben is: az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2018-ra 28 százalék körüli szintről harmadára, 9,5 százalékra csökkent, és ez sokkal jobb, mint az európai uniós átlag! Nyilvánvalóan ennek fordítottja kell hogy legyen – és az is – a fiatalok foglalkoztatási mutatója, ami a 2010-es 18,3 százalékról 2018 második negyedévére 28,7 százalékra növekedett!

– Mindezért nagyon sokat kellett dolgozni, hasznos, tartalmas programokat indítani. Ezek közül különösen kiemelném az „Ifjúsági garancia” rendszert, amely több, a munkába állást, a vállalkozóvá válást, illetve a képzést támogató programot ölel fel összességében mintegy 254 milliárd forint keretösszegben.

– Az „Ifjúsági garancia” munkaerőpiaci program a rendszer egyik eleme, amely több mint 102 ezer 25 év alatti álláskereső elhelyezkedéséhez vagy szakképesítés megszerzéséhez nyújtott támogatást, és nyilván itt még nem ért véget a feladat. A terveink szerint 2021 végéig több mint 160 ezer fiatalnak kívánunk segíteni. Természetesen más programok  is az előrehaladásukat segítik.  

***

VEJKEY IMRE: – Államtitkár Úr! Fontos, hogy Magyarország Kormánya elkötelezett az ifjúság jövőjéért és ezáltal hazánk jövőjéért! Fontos, hogy a Fidesz-KDNP Magyarország jövőjét a migráció helyett a magyar gyermekekben és a magyar ifjúságban látja, ezért mindent megtesz támogatásukért és mind szélesebb körű foglalkoztatásukért! Fontos, hogy a kormány keresi azokat a pontokat, amelyekben még további segítséget tud nyújtani a fiataloknak és a családoknak! Köszönet érte!  

***

BODÓ SÁNDOR: – Képviselő Úr! Természetesen konkrét példát is fogok tudni mondani arra, hogy miben és milyen formában segít a kormányzat. Az egyik a szakképzett pályakezdők munkatapasztalat-szerzését támogató program, a gyakornoki program, amelynek révén eddig közel 5100-an tudtak elhelyezkedni, és nyilvánvalóan ez még folytatódni fog. A másik pedig a fiatalok vállalkozóvá válását támogató program, amely eddig mintegy 1900 fiatalnak segített a vállalkozásuk létrehozásához, és közülük 571-en már a vállalkozás megindításához szükséges forrásokat, támogatást is megkapták. Ezt a munkát kívánjuk folytatni a jövőben is!  

Meddig terjednek egy ellenzéki képviselő jogai?

HUBAY GYÖRGY, (Fidesz): – Államtitkár Úr! Az elmúlt héten a magyar politikatörténet egyik legdurvább kiszivárogtatási botrányának lehettünk tanúi, amikor nem nyilvános, a nemzetbiztonságot is veszélyeztető katonai információk is napvilágra kerültek. Az eset pedig nem máshoz, mint Demeter Mártához, az LMP frakcióvezető-helyetteséhez köthető. Demeter Márta, úgy vélem, teljes mértékben visszaélt képviselői jogaival és lehetőségeivel! A Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke lehetőséget kapott ugyanis arra, hogy iratbetekintés során nem nyilvános katonai és akár nemzetbiztonsági szempontból is információkat megismerjen. Az ott látottakat azonban nem bírta sokáig magában tartani, és láthatóan pusztán öncélú politikai érdekből kockáztatta egy ENSZ-misszióban részt vevő magyar katona és családja biztonságát. Olyan információkat osztott meg a nyilvánossággal, amivel megszegte képviselői esküjét, és bebizonyította, hogy alkalmatlan egy ilyen komoly szakmai bizottság alelnöki pozíciójának betöltésére.

 Demeter Márta felelős politikusként felelőtlenül mások életét kockáztatta. Átgázolt ugyanis a Cipruson szolgálatot teljesítő százados családjának személyiségi jogain, egy kétéves kislány névazonosságát használta fel arra, hogy újabb felháborító álhíreket tudjon gyártani a miniszterelnökről és családjáról. Elképesztő, hogy a bukott ellenzék végső elkeseredésében már bármire képes, és sem a katonák magánélete, sem hazánk nemzetbiztonsága nem fontos számukra!  

– Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP frakciószövetsége felháborítónak tartja, hogy egy választott országgyűlési képviselő egyszerű politikai haszonszerzés céljából nem tartja magát képviselői esküjéhez, és durván átlépi saját hatáskörét. Az ügy kapcsán bebizonyosodott, hogy Demeter Márta viselkedése és így személye nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért távoznia kell a Honvédelmi és rendészeti bizottságból és az Országgyűlésből is!   Mindezekre figyelemmel kérdezem:

– Meddig terjednek egy ellenzéki képviselő jogai, és ha ezt a határt Demeter Márta képviselő asszony átlépte, akkor milyen lépéseket kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő újabb ellenzéki képviselő felelőtlen ámokfutása? 

Hírdetés

***

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN,  (honvédelmi minisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Teljes mértékben egyetértek önnel abban, hogy Demeter Márta azzal a tettével, amit ön ismertetett egyértelműen honvédelmi érdekeket sért, és ezzel nemzetbiztonsági kockázatot jelent nemcsak a honvédség, hanem az egész ország számára. Ennél sokkal súlyosabbnak tartom azonban azt, hogy nem egyszer, hanem folytatólagosan követi el ezt a tettét, hiszen egy másik embert is hírbe hozott álhírrel, ráadásul olyan hírt hamisított, amit nem lehetett volna nyilvánosságra hoznia. Olyan dokumentumokat, olyan információkat ismert meg a kecskeméti iratbetekintés során, amelyekre egyértelműen rá van írva, hogy nem nyilvánosak. Erre figyelmeztették is a képviselő asszonyt, ő viszont visszaélt ezzel a helyzetével, nyilvánosságra hozta az adatokat, sőt meg is hamisította! Ezért a cselekedetéért is nyilvánvalóan felelnie kell!

– Képviselő Úr! A  szakbizottság elnöke kezdeményezi a képviselő asszony nemzetbiztonsági átvilágításának felülvizsgálatát. De ennél sokkal súlyosabb, hogy még aznap, amikor fény derült a folytatólagosságra, fény derült a hírhamisításra is! Fény derült arra, hogy katonailag érzékeny adatokat adott ki, veszélybe sodorva ezzel nemcsak a katona és családtagja biztonságát, hanem az egész honvédség érdekét, a kiképzési folyamatot, ami a Magyar Honvédségnél ebben az időszakban tapasztalható volt.

– Messziről látható, hogy az ellenzék teljes egészében összezár egy ilyen képviselő mögött, azt gondolom, ez az igazán a félelmetes! Körömszakadtukig mentegetik és megpróbálják ártatlannak beállítani ebben az ügyben, az LMP pedig társelnökévé választotta!

***

HUBAY GYÖRGY: – Államtitkár úr, válasza megnyugtatott, mert szavaiból azt veszem ki, hogy a kormány nem megy el szó nélkül e mellett a példátlan eset mellett. Politikai haszonszerzésből tette a képviselő asszony azt, amit tett, ez szerintem fölháborító! Emellett nemcsak a Honvédelmi és rendészeti bizottságból kell felállnia, hanem egyébként a magyar politikai életből is távoznia kell!

***

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN: – Mit tett Demeter Márta? A Honvédelmi Minisztérium biztosította azt a jogát, ami a képviselőséghez kötődik, hogy olyan adatokat ismerjen meg amelyek a honvédelmi törvény 38. § (7) bekezdése alapján nem nyilvánosak. Ő azonban  nyilvánosságra hozta, sőt meg is hamisította! 

 – Kérdezem én a hőbörgő ellenzéki képviselőket: azon túl, hogy ennek a nemzetbiztonsági kockázatát át kéne érezniük, elképzelhető az a világon valahol, akár itt, Budapesten is, hogy beballag valaki valamelyik légitársasághoz, elkéri az utaslistát, majd az adatokat nyilvánosságra hozza, és utána bárki őt mentegetni tudja a magyar bíróság előtt?!

–  Előfordulhat ez? Nem fordulhat elő! A Magyar Honvédségnél pedig eminensen nem lehet ilyet megtenni, és főleg nem a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöki posztjából, a szakbizottság azon posztjából, ahol ő minden adathoz, minden érzékeny honvédelmi adathoz bármikor hozzájuthat. Demeter Mártának mennie kell, még akkor is, ha azt mondja, hogy hazugság!  

Hogyan segíti a kormány a megváltozott munkaképességű embereket?

KOVÁCS SÁNDOR,  (Fidesz): – Államtitkár Úr! Nekünk a Fidesz-KDNP-ben az a határozott célunk, hogy minden fogyatékossággal élő ember számára biztosítsuk a teljes élet lehetőségét, amelyhez hozzátartozik a foglalkoztatási esélyek javítása és a konkrét munka biztosítása is. Ezért is döntöttünk arról, hogy többlettámogatást biztosítunk a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó akkreditált foglalkoztatóknak. Az ideihez képest emelkedik a támogatás, 2018-ban 39,5 milliárd forintra lehetett pályázni. Az országszerte több mint 350 akkreditált cég mintegy 30 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat, és ezt a számot tovább szeretnék növelni. Az elmúlt évek gazdasági növekedésének köszönhetően ma már munkaerőhiány is előfordul, ezért fontos megtalálni azokat, akiket be lehet vonni a foglalkoztatásba. Ilyen “tartalékot” jelenthetnek a megváltozott munkaképességűek is.

– Államtitkár Úr! Kiemelendő, hogy a kormány mindig olyan programokat támogat, amelyek a fogyatékossággal élők önálló életvitelét segítik, hogy a lehető legteljesebb és leghasznosabb tagjai lehessenek a társadalomnak, s értékteremtő és hasznos munkát végezhessenek. Továbbá ki kell emelnem, hogy a foglalkoztatást segíti a rehabilitációs kártya is, az ezzel rendelkező munkavállalók után ugyanis nem kell szociális hozzájárulást fizetni. Kérdezem:

–  Mik a tapasztalatok a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő intézkedések, támogatások kapcsán?

–  Milyen további intézkedések segítik a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! A kormányzati többletforrások többleteredményeket is eredményeztek. Ön is utalt rá, hogy növekedett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája, most már 40 százalék, ez azt jelenti, hogy tíz megváltozott munkaképességűből négy tud dolgozni, és ez nemcsak spontán piaci folyamatoknak köszönhető, sőt elsősorban nem annak, hanem olyan kormányzati intézkedéseknek – rehabilitációs kártyának, megnövelt támogatásoknak -, amelyek segítették ezt.

– 2012-ben alakítottuk át a támogatott foglalkoztatás rendszerét, azóta akkreditált munkáltatónál, illetőleg fejlesztő foglalkoztatás keretében lehet ezeket a támogatásokat igénybe véve segíteni a megváltozott munkaképességűeknek, hogy teljes értékű életet tudjanak élni. A jövő évi költségvetésben már 42 milliárd forintot fogadtunk el támogatásként arra, hogy a rehabilitációs foglalkoztatás minél többször megtörténjen. Ez nemcsak azt a célt szolgálja, hogy hasznos tagjának érezhessék magukat a közösségnek, hanem nyilván azt is, hogy ezáltal a jövedelmeik is növekednek, így a különböző juttatásokkal együtt ezt a jövedelemhatárt is felemeltük a minimálbér 150 százalékáig. Másrészről pedig nyilván azért is adjuk ezt a többlettámogatást a munkáltatónak, mert értelemszerűen neki többletfeladata van a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával. Ezt a fajta többletköltséget az állam kompenzálja, hogy így minél inkább ösztönözzük a munkáltatókat arra, hogy megváltozott munkaképességűt  is alkalmazzanak.

– Képviselő Úr! Ha a munkáltatók számának a növekedését nézem a 2012-es törvényi változás óta, akkor 3217 ilyen munkáltató volt, most 9125 van, tehát 2,8-szeresére emelkedett a programban részt vevő munkáltatók száma. A foglalkoztatottaknál még magasabb a szám, ott 5547-ről 37 245-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy 6,7-szeresére nőtt a résztvevők száma. Ez sikeres, ezt kívánjuk folytatni! 

Milyen fázisban tart az M44-es gyorsforgalmi út kivitelezése?

DANKÓ BÉLA,  (Fidesz): – Államtitkár Úr! 2016 szeptemberében a kormány 2500 milliárd forintos közútfejlesztési programot hagyott jóvá, amelynek köszönhetően 2022-ig 81 főút újulhat meg, és mintegy ezer kilométer új, négysávos autóút, valamint autópálya készülhet el. A program alapvető célja, hogy Magyarország összes autópályája az ország határvonaláig tartson, a megyei jogú városok pedig gyorsforgalmi utakkal legyenek összekapcsolva az autópályákkal. Ennek értelmében magas szintű közúti kapcsolatot fognak kapni azon megyeszékhelyek, amelyek még nem rendelkeznek ilyen minőségű útvonalakkal. Az érintett városok többek között Eger, Kaposvár, Salgótarján, Békéscsaba, Szolnok, Sopron és Zalaegerszeg.

– A megépülő gyorsforgalmi utaknak, sztrádáknak köszönhetően gyorsabban és biztonságosabban megközelíthetőek lesznek a turisztikai célpontok, komoly ipari teljesítményt nyújtó, gazdasági potenciállal rendelkező térségek kerülnek összekötésre. Az érintett régiókban ezáltal még hatékonyabban fog növekedni a turizmus és a gazdaság. A Békés megyében élők már régóta vártak egy ekkora jelentőségű útfejlesztésre, nagy érdeklődéssel és örömmel fogadják, hiszen az országhatártól 20 kilométerre, a fővárostól 210 kilométerre fekvő megyeszékhely és vonzáskörzete soha nem rendelkezett ilyen korszerű, kiépített úthálózattal. Kérdezem államtitkár urat:

– Milyen fázisban tart az M44-es út kivitelezése?

– Mikor vehetik igénybe a Békés megyeiek és milyen útfejlesztések várhatóak még a megyében?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét-Békéscsaba közötti szakasza a Magyarország rövid és középtávú közútfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásáról és azok 2022-ig történő megvalósításáról szóló kormányhatározatban szerepel. A Tiszakürt-Kondoros közötti 62 kilométer hosszú rész kivitelezés alatt áll. A tervek szerint 2019 őszén vehetik birtokba az autósok ezt a szakaszt, amely forgalmi szempontból jelenleg az M44-es legkritikusabb része. Szintén dolgoznak a kivitelezők a 18 kilométer hosszú Kondoros-Békéscsaba közötti szakaszon, 2021 második negyedévi befejezési határidővel. A harmadik, közel 15 kilométer hosszú szakasz előkészítése is folyamatban van. Ez a rész Szentkirály térségétől köti majd össze a gyorsforgalmi utat a Tiszakürttől induló építési szakasszal. A munkálatok előreláthatólag itt is még az idén megkezdődnek. Előkészítés alatt áll továbbá Békéscsaba térségében a fürjesi út megvalósítása is.

– Képviselő Úr! Összegezve: 2022 második felében teljes, közel 95 kilométeres hosszban átadjuk a közlekedők számára azt a négysávos gyorsforgalmi utat, amelynek köszönhetően a Viharsarok térsége is kiemelt szolgáltatási szintet biztosító útkapcsolattal fog rendelkezni. Az út kiépülése további gazdasági fejlődési lehetőséget biztosít a térség számára, a fővárosba és az ország más területeire való eljutás pedig gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá válik. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »