Korai még leírni a kieső etnikai pártot?

Korai még leírni a kieső etnikai pártot?

Menyhárt Józsefet választották szombaton a Magyar Közösség Pártja új elnökének a felvidéki magyar párt tisztújító kongresszusán, a második legfontosabb poszt – az Országos Tanács vezetése – pedig Őry Péternek, az MKP korábbi önkormányzati alelnökének jutott. A lapunknak nyilatkozó felvidéki politológus szerint korai még végleg leírni a parlamentből idén tavasszal harmadjára kieső etnikai pártot.

Új elnöke van a szlovák parlamentből a márciusi választásokon harmadjára is kieső Magyar Közösség Pártjának (MKP). Berényi Józsefet, aki 2010-től töltötte be a tisztséget, Menyhárt József, a párt dunaszerdahelyi járási elnöke váltotta. Az érsekújvári tisztújításon részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. Beszédében elmondta: az MKP olyan parlamenti választáson van túl, amelyen nem sikerült ugyan újból parlamenti párttá lennie, de nagyon komoly eredményt ért el, mert megmutatkozott, hogy a magyarlakta részeken a magyar választók többsége az MKP-t támogatja, amely mögött nagyon komoly erő és érték van.

Őry Péter, az MKP választmányaként üzemelő Országos Tanács elnöke lapunknak azt mondta, a párt érzi magában a lendületet, hogy 2020-ban visszajusson a törvényhozásba. A sikertelenségből esetleg következő kiábrándulást, elpártolást illetően a politikus azt mondta, senki nem hagyta ott az MKP-t a pártnak 4,05 százalékot hozó választások után, minden helyi vezető a folytatás mellett döntött. A jelentős fiatalítás abból is látszik, hogy a hét legfelsőbb vezetőből négy a fiatal MKP-generáció tagja. Őry Péter a kongresszus előtt adott nyilatkozataiban a magyar közösség sajátos ügyeinek hatékony kezelését jelölte meg mint a párt előtt álló feladatot, így az állampolgársági törvény kérdését, a Malina Hedvig-ügy rendezését, a dunaszerdahelyi szurkolóverés hátterének feltárását. Fontos a párt számára az önkormányzati építkezés is.

Öllős László politológus lapunk kérdésére elmondta, valódi fiatalítás ment végbe a pártban, de meg kell várni, milyen eredményeket hoz. Tény, hogy az MKP – amely közel négy éve változtatta meg nevét Magyar Koalíció Pártjáról Magyar Közösség Pártjára – a helyi szinteken sorozatosan jól szerepelt eddig is, mert alacsonyabb választási részvételek mellett is (idén márciusban számos magyarlakta járásban tíz százalékkal kevesebben mentek szavazni, mint az országos átlag) ugyanannyi támogatást kapott. Ilyen szempontból a soron következő megyei és önkormányzati választások nagy jelentőségűek. Öllős szerint sem a választói táborban, sem a párttagságban nem volt tapasztalható csökkenés a márciusi kudarc után. A somorjai Forum Intézet kutatója úgy véli, a párt regionális struktúrája továbbra is rendkívül erős.

Menyhárt József a kongresszuson megválasztása után elmondott beszédében kitért arra, megőrzik a pártpolitika folytonosságát, egyúttal nyitottabb kommunikációra készülnek, és tágabb nyitást, magyar–magyar párbeszédet terveznek, utóbbit nem csupán pártok közötti szinten. „Az, hogy nem vagyunk a parlamentben, nem jelenti azt, hogy nem akarunk támogatókat szerezni a parlamentben.”

– Ez egyértelműen ellenzéki pártok megkeresését jelenti, tehát a Bugár Béla vezette, kormányzati pozícióban lévő Híd–Most vegyes párthoz fűződő viszony továbbra sem változott. Mint ahogy változatlan a magyar kormány álláspontja is, amely az MKP-t tartja a szlovákiai magyarság egyedüli politikai erejének.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »