Korabeli barangolás a Tátra városaiban

A szépséges tátrai hegycsúcsok, völgyek, tavak, erdők meglátogatása elképzelhetetlen attól, hogy a nem kevésbé szép településeket is meglátogassuk. Vannak közöttük, újak, modernek de szinte mindegyikükben felfedezhetőek a korabeli hangulatok elemei is. Egy- egy épület, épületrészlet képes lehet arra, hogy a jelenünkből egy kicsit a múltba is átrepüljünk. Az alábbi képeslapos múltidézés erre ad lehetőséget

 

Ótátrafüred

 

A Magas-Tátra legnagyobb és legrégibb települése. A mai tátrai turizmus egyik legjelentősebb központja, turistaútvonalak kiindulási helye. Utóbbiak közül a Tar-pataki vízeséshez vezető út talán a legnépszerűbb.

 

Ótátrafüred. Korabeli képeslap.

 

Mai elnevezését 1846. július 31-én kapta, az a már akkor is neves fürdőjére utal. Ezt megelőzően Schmeks volt a megnevezése, állítólag azért, a környéken vadászó Csáky István, gróf a Schlangedorfer Sauerbrunn forrásnál így kérdezett egy ott ivó leányt: „Schmeckt es gut“.

 

Ótátrafüred. Nagy Szálló. Korabeli képeslap.

 

Savanyúvíz forrását 1723-ban említik először, első épületét Csáky István építette 1793-ban. Ezt követően a hely gyorsan kiépült, de az igazi felvirágoztatása Rainer János György, vállalkozó érdeme, aki 1833.ban vette át az akkor néhány házból álló telepet. Fürdőorvost alkalmazott, neki volt köszönhető pl. az is, hogy Szepes vármegye kocsiutat épített a településre.

 

Ótátrafüred. Korabeli képeslap.

 

Ótátrafüreden, 1873 augusztus 10-én alakult meg a Magyarországi kárpát Egyesület, amely hamarosan országos jelentőségű szerevezetté vált, s számos tátrai helyszín kiépítése fűződik a működéséhez.

 

A településről a Tarajkára vezető sikló 1908-ban készült el, 1951-ben és 1970-ben korszerűsítették.

 

Ótátrafüred. Villamos vasúti állomás. Korabeli képeslap.

 

Neves szállodái közül a Hoepfner Guido budapesti építész tervei alapján készült Grandhotel 1904-ben, a Sport Hotel 1930-ban épült fel.

 

Maga a település 1947-ben lett önálló község, amikor járási székhely is lett. 1999-től a Magastátra nevű közigazgatási egység – város – központja.

 

Újtátrafüred

 

Újtátrafüred alapját Szontágh Miklós, orvos, botanikus által 1876-ban építtetett magashegyégi szanatórium teremtette meg, amely köré fokozatosan épült ki a mai település. Szontágh eredetileg Ótátrafüreden akart építkezni, de ezen célját nem tudta elérni. Ez volt az első magyar tüdőgyógyintézet. Az itteni klíma hatását saját szervezetén próbálta ki, maga is tüdőbetegségben szenvedett.

 

Újtátrafüred. Korabeli képeslap.

 

1914-ben a Szontágh-család villáját is szanatóriummá alakították át, amely a mai napig megőrizte a jellegét. A 20. század elején a településen 8 épület állt, melyből 26 a 340 ággyal rendelkező szanatóriumhoz tartozott. A TBC-szanatórium 1925-ben épült fel. A település 1999 óta Magastátra város része.

 

Újtátrafüred. Korabeli képeslap.

 

Alsótátrafüred

 

A település Ótáítrafüred „ellentétének” készült, iskolakirándulások központjaként szerették kialakítani, de ez főleg anyagi gondok miatt nem valósult meg. Ezt követően a gazdag családok foglalták el, akik villáikban itt töltötték szabdságaikat. Sebészeti pavilonnal ellátott gyógyntézete 1931-ben épült fel, amely gyermektuberkulózis és léguti megbetegedések szakgyógyintézeteként működik..

 

Alsótátrafüred. Korabeli képeslap.

 

Tátraszéplak

 

A gyógytelepülés a Nagyszalóki-csúcs déli lejtőjén épült ki. Néhány régészeti elelet arra utal, már az időszámításunk kezdetén is lakták a helyet. Tátraszéplakot három iparos nagyszalóki (Veľký Slavkov) földműves család alapította. A kezdetekben Tátrafüred és a Csorbató közötti pihenőhelyként szolgált.

 

Tátraszéplak. Korabeli képeslap.

A 19. század végén az egyik alapító család sarja Guhr Mihály (orvos-klimatológus tüdőbaj gyógyítására tért át, szanatóriumot épített, de emellett meghagyta a hely turista jellegét is. A szantórimi épületek sora 1925-ben bővült, amikor Guhr a gyógyprogramot kibővítetve Basedow kórt és asztmát is kezdett gyógyítani.

 

Tátraszéplak. Szanatórium. Korabeli képeslap.

 

A település keleti részén 1912-ben épült fel a Tátrai-ház panzió, amely ma az itteni gyógy intézmények egyik épülete.

 

Tátralomnic

 

Tátralomnic, Tátra-Matlárháza. Korabeli képeslap.

 

Magyarország az első állami fürdő építése céljával 1892-ben felvásárolta a Lomnici csúcs lábánál fekvő erdősített telkeket. Egy később épült fel a korában legnagyobb magas-tátrai szállodája a Lomnica Hotel, amelyet később Fürdő-ház medencével és vízgyógyászati létesítménnyel is elláttak. 1905-ben a Prága Grandhotellel egészült ki.

 

Tátralomnic, Hotel Prága. Korabeli képeslap.

 

Felette egy 1172 m hosszú és 94 m szintkülönbségű. mesterséges szánkópályát is kiépítettek. Felépült több sporttelep, jégpálya de teniszpályák is. A Tarajka csúcsra vezető kötélpályát 1908-ban helyezték üzembe.

 

Tátralomnicz a Lomniczi csúccsal. Korabeli képeslap.

 

Tátralomnic. “Praha” szálloda. Korabeli képeslap.

 

A Tátralomnicból a Lomnici csúcsra vezető függővasútat Orságh György, a tátrlomnici Állami fürdő igazgatója kezdeményezésére 1936-ban kezdték kiépíteni, 1941-ben nyitották meg.

 

Tátralomnic. Palota-szálloda. Korabeli képeslap.

 

Ruzsbachfürdő

 

A település eredeti megnevezése Felsőzúgó. A  14, században keletkezett, első ízben, 1329-ben a szepesi káptalan levele említi Nova Rusunbach néven. A fürdő a település mellett, 623 m magasságban található klimatikus gyógyhely 20-25 °C-os alkalikus meszes-vasas-szénsavas gyógyforrásokkal, Már a 16. században ismert volt. Fürdőhellyé 1882 és 1930 között lengyel Zamojski grófi család építette ki. Legismertebb része az egy mésztufában bugyboréékoló langyos 20 m átmérőjű Kráter-víz.

 

Felsőruzsbach. Étterem. Korabeli képeslap.

 

A Zerge szálló és a Reiner-kunyhó

 

Tarpatakfüred. Korabeli képeslap.

 

A 7 km hosszú Nagy-Tarpataki-völgy egyike a legnagyobb tátrai völgyeknek. Összesen 22 kisebb tó található benne. Felső részén a Hossz-tavi menedékház áll, alján pedog egykor a Zerge-szálló állt, amely leégett. A mellékelt képeslap középpontjában is ez az épület látható, de sokkal érdekesebb a lapon tőle balra található kis épület, a Reiner kunyhó, amely a Magas-Tátra legrégebbi, egyben legkisebb menedékháza.

 

Rainer-kunyhó és a Zerge-szálló. Korabeli képeslap.

 

Építése szorosan kötődik a fentebb már említést nyert Rainer János György azon törekvéséhez, hogy a Tátrafüredre érkezett látogatóit mozgásra, turistautak bejárására ösztönözze. A Tarajkára vezető útvonal megkönnyítéséhez nagyban járult hozzá a Nagy-Tarpataki-völgy bejáratába tervezett első menedékház felépítése.

Ez 1863-ban kezdődött és 1865.ben fejeződött be. Hivatalosan nem volt neve, de az ideérkező látogatók Reiner-kunyhónak/menedékháznak kezdték nevezni. Bejárata fölé egy magyar nyelvű emléktáblát helyeztek el „Rainer emlék 1865“ felirattal. Állapota Reiner 1872-es halála után gyorsan romlott, felújítására többször szervezetek gyűjtést, de azok nem hozták meg a várt eredményt.

 

Tarpatakfüred. Lomniczi-csúcs. Korabeli képeslap.

 

A Zerge–szállónak nevezett vadászházat 1884-ben Felsőerdőfalva község építette fel. A kunyhót az építkezés munkásai éjszakai szállásként használták, azt követően pedig a Zerge-szálló egyik melléképülete lett.

 

Tarpatakfüred. Korabeli képeslap.

 

A Rainer-kunyhó alapításának 100. fordulója alkalmából, 1963-ban tervet dolgoztak ki az épület kulturális célokra való kihasználására és helyreállították A Zerge-szálloda épületének 1980-as lebontása után a kunyhó is elhanyagolt állapotba került.

A helyzet 1997-ben változott meg, amikor Peter Petras vette bérbe, aki rendbe tette az épületet és újra megnyitotta a látogatók előtt. Megtalálható benne a Tátrai Nemzeti Park információs irodája valamint egy kis helytörténeti kiállítás is. A kunyhó közelében található a Tar-pataki-vízesés, az épület és környéke több gyalogos túra kiinduló pontja is.

 

Tátralomnic. Korabeli képeslap.

 

Puntigán József

 

Nyitókép: Ó- és Újtátrafüred. Korabeli képeslap

 

A írásban közzétett képeslapok a szerző gyűjteményéből származnak.


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »