Könyvfesztivál: a filozófiától a norvég Harcomig

Könyvfesztivál: a filozófiától a norvég Harcomig

Hősnők a második világháború frontjáról és a Gulagról, szlovák irodalom, amit alig ismerünk, a norvég Mein Kampf és a globális felmelegedés: mintegy kétszáz új könyv jelent meg a könyvfesztiválra. A könyves mustra elkezdődött, csütörtök délután a díszvendég, Jostein Gaarder norvég író átvette a könyvfesztivál elismerését, a Budapest Nagydíjat.

A könyvfesztivált Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és a szlovák kulturális miniszter nyitotta meg csütörtök délután a budai Millenárison. Marek Madaric és Balog Zoltán is egymás megismerésének és megértésének fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy közösen közép-európai kultúrát építhetünk.

„A huszadik század darabokra törte térségünket, elszakította az embert emberhez kötő szálakat. Most a szabadság és a béke jegyében új történeteket írhatunk” – mondta Balog. Borítékolható volt, hogy a miniszter utal majd a közép-európai összefogásra, és ez meg is történt: „A nemzetközi politika hullámverése fenyeget, és csak együtt maradhatunk meg” – mondta. Szerinte egyre többeket érdekelnek Magyarországon a saját szlovák gyökereik: a szlovák tannyelvű iskolák diákjainak száma kétszeresére nőtt 2010 óta. Balog emlékeztetett, hogy ma vesznek búcsút a nemrég elhunyt Kertész Imrétől.

Homályos utalást tett arra, hogy a magyar könyvszakma problémái dacára a művek láthatóan mégis megszületnek. Ez az üzenet kevesebb optimizmusra ad okot, mint a tavalyi: akkor a miniszter arról beszélt, hogy nyitott a könyvszakma jövőjével kapcsolatos egyeztetésekre.

Jostein Gaardert Dragomán György író méltatta, és Szabó T. Anna költő beszélgetett a szerzővel. Gaarder világsikerű regényében, a Sofie világában egy kamasz kislány ismerkedik a filozófia történetével. Gaarder több regényének is kamaszok a főhősei, akik a filozófia segítségével próbálják megtalálni önmagukat.

„Ha megválaszoljuk a metafizikai kérdéseket, azzal elérjük a szabadságot; Gaarder ebben hisz. Könyveiben saját magukat találják meg a gyerekek, a bizonytalan kamaszokból kamasz szuperhősök válnak, akik képesek bármire” – mondta Dragomán, aki szerint a norvég író műveiből olyan, izzóan optimista idealizmus sugárzik, amit utoljára kamaszkorában tud átérezni igazán az ember. Arról is beszélt, hogy kamasznak és filozófusnak lenn is lázadást jelent, ezt pedig nem kedveli a hatalom, amely nem szeret kérdésekre válaszolni.

Jostein Gaarder magyarul frissen megjelent regénye, az Anna világa a globális felmelegedés következményeiről szól. Az író gyakran felszólal környezetvédelmi kérdésekben. „Képesek vagyunk tönkretenni az életet a földön, és ezt is tesszük éppen” – állapította meg most is. A díj átvételekor azt mondta: talán furcsa, hogy ennyit beszélünk környezetvédelemről egy könyvfesztiválon, de a filozófia és az irodalom is lényegében az emberi tudat ünneplése, és ennek kihalása ellen küzd.

Jostein Gaardernek Szalay-Bobrovniczky Alexandra kultúráért felelős főpolgármester-helyettes adta át a Budapest Nagydíjat. Ezzel elkezdődött a vasárnap estig tartó nemzetközi könyvfesztivál, amelyre csaknem kétszáz új könyv jelent meg, és sok magyar és külföldi íróval is személyesen találkozhatnak a látogatók.

A könyvfesztivál díjazottja

Gaarder a Sofie világa című filozofikus (ifjúsági) regényével vált világhírűvé. Az 1991-ben megjelent mű egy kamasz lány, Sofie történetét meséli el, aki egy nap levelet kap egy ismeretlen filozófustól, amelyben a tudós kérdéseket tesz föl neki, majd nekiáll, hogy elmesélje a filozófia történetét. A tudományos összefoglaló azonban hirtelen különös fordulatot vesz, amikor a regény világai egymásba csúsznak. A Sofie világa Norvégiában hatalmas sikert aratott, angolul 1995-ben adták ki, és ebben az évben ebből a könyvből adták el a legtöbbet a világon. A mai napig hatvan nyelvre fordították le a regényt, amelyből csaknem negyvenmillió példány kelt el világszerte.

Jostein Gaarder az Oslói Egyetemen végzett skandináv nyelvek és teológia szakon, majd középiskolában és egy népfőiskolán tanított filozófiát, a Sofie világa sikerét követően azonban az írásnak szentelte minden idejét. A társadalmi és filozófiai eszmecserék aktív résztvevőjévé vált, az emberi jogok és a környezetvédelem területén is gyakran felszólal: Anna világa című regényében például a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztet.

Gaarder pénteken Etika a jövőért címmel tart előadást a globális felmelegedésről rendezett minikonferencián, szintén a Millenárison.

A hősnők és a norvég Harcom

A norvég író regénye mellett számos világhírű szerzőnek jelenik meg kötete a vasárnapig tartó könyvfesztiválra. A tavalyi irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című riportkönyve Pálfalvi Lajos fordításában az Európa Könyvkiadónál lát napvilágot. A fehérorosz író, újságíró mintegy két évtizedet szentelt a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeire. Felkereste azokat, akik részt vettek a legveszélyesebb munkákban a robbanást követő napokban, beszélt özvegyekkel és az erőmű közelében élő parasztokkal.

A könyv bemutatja a tragédia részleteit, a felelősöket, és beszél az áldozatokról, köztük arról a mintegy kétmillió fehéroroszról, aki még mindig szennyezett területen él. Az Európánál jelenik meg napjaink egyik legnépszerűbb holland szerzőjének, Herman Kochnak Nyaraló úszómedencével című új regénye is, lapunk munkatársa, Wekerle Szabolcs fordításában.

A Helikon is kiad egy Alekszijevics-kötetet: a Nők a tűzvonalban a második világháború női hősei előtt hajt fejet, akik kimaradtak a hivatalos emlékezet hősi panteonjából. A Helikonnál jelenik meg Ferenc pápa Isten neve irgalmasság című könyve is, amely az egyházfőnek a Vatikán-szakértő Andrea Torniellivel folytatott beszélgetéseit rögzíti. De Böjte Csaba Zarándoklat az atyai házba című könyvét is a kiadó újdonságai között találjuk.

Két különleges kötettel jelentkezik a Tarandus Kiadó. Aline Ohanesian Orhan öröksége című regénye egy titkos szerelem története, amely a történelem egyik legsötétebb időszakába vezeti vissza a főhőst és vele együtt az olvasót. A könyvben egy család magántörténelmén keresztül feltárulnak az örmény népirtás borzalmai, amelyek megírására a szerző saját családjának szenvedéseiben talált motivációt.
Ngugi wa Thiong’o kenyai írót minden évben a Nobel-díjra legesélyesebb szerzők között találjuk, ám magyarul csupán néhány műve olvasható, a Tarandusnál most a Közöttünk a folyó című balladisztikus történetét olvashatjuk, amelyben a szerző szépségről, szerelemről, az élet völgyéről mesél, miközben feleleveníti a legkegyetlenebb törzsi szokásokat.

A Magvető adja ki a norvég Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyamának első részét, a Halált. A Harcom (Min Kamp) című sagát napjaink egyik legizgalmasabb irodalmi vállalkozásának tartják, amely címe (Hitler Mein Kampfjának norvég megfelelője) és témája (a szerző gátlástalanul tárja fel benne a magánéletét) miatt igen nagy botrányt okozott, ám hatalmas sikert lett, a mai napig több mint húsz nyelvre fordították le. Hatos Pál történész, a Balassi Intézet korábbi igazgatója Ravasz Lászlóról írt könyvet: a Szabadkőművesből református püspök című munka a Jaffa Kiadó jóvoltából kerül a boltokba.

A szomszéd, akit alig ismerünk

A fesztivál díszvendég országa idén Szlovákia. Negyven szlovák szerzővel találkozhat a közönség a Millenárison vasárnapig, és harminchárom új szlovák kötet lát napvilágot magyar nyelven: regények, novelláskötetek, vers- és prózaantológiák, verseskötet, esszék és egy irodalmi szakácskönyv is. A szlovák irodalom legnevesebb szerzőinek jelenik meg kötete a fesztiválra. Van, akinek ez lesz az első magyarra fordított könyve, mint például a komáromi Daniela Kapitánovának. 2000-ben megjelent regénye, a Könyv a temetőről (Magvető Kiadó) az első regénye volt, amely rögtön nemzetközi sikert hozott, számos nyelvre lefordították. Kapitánová eredetileg álnéven, Samko Táleként jelentette meg a kötetet. Fogyatékkal élő főszereplőjét kihasználja a kommunista hatalom, besúgóvá és ezzel tragédiák okozójává teszi a főhőst, aki valójában nem akar mást, mint hasonlóvá válni a többiekhez.

A múltfeldolgozás az ezredforduló óta jellemző a kortárs szlovák prózában. A szocializmus időszaka gyakori téma, Peter Juscák most megjelenő, …és ne feledd a hattyúkat! (Kalligram Kiadó) című regénye például a Gulagra hurcolt közép- és kelet-európai nőkről szól, főhőse egy szlovák–ruszin–német felmenőkkel rendelkező, magyarul is jól beszélő asszony. A kortárs szerzők jellemzően a második világháborúig nyúlnak vissza időben, mint például Veronika Sikulová, aki korábban megjelent Menettérti című regényében saját családja három generációjának történetét meséli el három nő szemszögéből, a második világháborútól a kommunista hatalomátvételen át a politikai perekig. Az írónőnek új regénye jelenik meg a könyvfesztiválra a L’Harmattan Kiadónál, a Hiányos fiasítás, ebben is szülőfaluja világa köszön vissza.

A történelmi múlt, ezen belül a szlovák és a közép-európai zsidóság háború utáni sorsa foglalkoztatja Anton Balázt is, neki a Napkút Kiadónál jelenik meg új regénye az 1949-ben a titkosrendőrség elől Budapestről Szlovákiába menekülő, majd Izraelbe kitelepülő magyar zsidó Miriamról. Az ő és sorstársai történetét kutatása során korabeli dokumentumokból ismerte meg Anton Baláz.
A magyar–szlovák viszonyt az együttélés irányából közelíti meg a szlovák kortárs irodalom, a magyar hatás, a magyar szereplők gyakran előkerülnek a történetekben, de magyar–szlovák konfliktusok vagy a történelemszemlélet különbségei nem kerülnek a művek középpontjába.

A legismertebb szlovák író ma Magyarországon Pavel Vilikovsky, számos kötete jelent már meg magyarul; legutóbb az Egy igazi ember története című, az egyén és a szocializmus viszonyát boncolgató regény, most pedig az Első és utolsó szerelem című kötete jön ki a Kalligram Kiadónál, amely két, egymással összefüggő elbeszélésből áll. Alapkérdése a múlthoz, az emlékezéshez való viszony. Neves szlovák szerző Vladimír Balla is, aki általában egyszerűen csak Balla néven jelenteti meg a műveit, elsősorban novellákat. Most új elbeszéléskötete, Az Apa nevében, szintén a Kalligram Kiadónak köszönhető.

Több novellagyűjtemény is megjelenik a fesztiválra, a Noran Libro Kiadó Férfi, nő, gyerek, a Tiszatáj Kiadó pedig Szlováknak lenni csodás… címmel jelentet meg kortárs szlovák verseket és elbeszéléseket. E válogatások alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a szlovák írókat legtöbbször olyan kérdések foglalkoztatják, mint a kivándorlás, az idegenekhez való viszony, az otthon és az otthonosság, valamint az identitás megtalálása.

A könyvfesztiválon nagy hiányosságot is pótolnak: húsz év után újra megjelenik szlovák versgyűjtemény Magyarországon, a L’Harmattan Kiadónál Gyalogösvények a magasba – Nyolc (tegnapi és mai) szlovák költő címmel, Tóth László válogatásában. A könyvfesztivál alkalmából mintegy kétszáz új könyv jelenik meg.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »