Könyvbemutató: Reménység az abszurditások világában

Könyvbemutató: Reménység az abszurditások világában

“Mi tartott, tart össze húsz éve bennünket? Magyar létünk, nyelvünk, szülőföldünk, hazánk, keresztény civilizációnk féltő szeretete. Közös hitünk, hogy a helyzet elég reménytelen ahhoz, hogy érdemes legyen küzdeni ezen értékeink fennmaradásáért, megőrzéséért” – fogalmazott Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke azon a könyvbemutatóm. amelyen Bogár László és Molnár Pál: Vendég a présházban című kötetét taglalták a pesti Belvárosban, a Veres Pálné utcai kereszténydemokrata rendezvényteremben.

Belváros

Sipos Árpád ügyvéd, Molnár Pál főszerkesztő, Járosi Márton társulati elnök és Bogár László közgazdász professzor.

Hogyan kerültünk mi hárman egy „gyékényre”? – vetette föl a társulati elnök. “Molnár Pál Bogár Lászlóval való találkozása a könyv utószóban olvasható. A folytatásról Molnár Pál így vall: „a magyar nemzeti közösség fennmaradása…mindkettőnknek kiemelkedően fontos, és az erőfeszítések mellett kockázatokat is vállalunk, hogy ezt elősegítsük.” Molnár Pállal én a Műegyetem dísztermében 1995-ben találkoztam, ahol egy MET rendezvényen a rabló energetikai privatizáció ellen érveltem. Az előadásom alapján válhattam „gyanússá” neki, mert annak végén odajött hozzám, akkor kezdődött máig tartó barátságunk. Ö volt sokáig az én „sajtófőnököm”, s tanítgatott a médiavilág rejtelmeire. Bogár Lászlónak Fekete Csaba mutatott be 1999-ben. Akkor ő az első Orbán kormány államtitkára volt. Rendszeres negyedórás találkozásainkon betekintést kaphattam a „politika bugyraiba”, s rövid, A5-ös lap terjedelmű elemzésekkel segíthettem kormányzati munkáját. Ő az én nálamnál tíz évvel fiatalabb tanítómesterem. Ezek a találkozók, majd az ezt követő rendszeres találkozásaink segítettek abban, hogy mérnök létemre felismerjem az életünket meghatározó társadalompolitikai folyamatok valódi természetét.”

balassi.eu

A fősodor sajtóból kimaradó témák iránt élénken érdeklődött a közönség.

A mintegy nyolcvan – nagyrészt kereszténydemokrata – értelmiségi körében megtartott rendezvényen Járosi Márton fölvetette: mi az a Bogárizmus?

“Egy kortárs elemző Bogár László életművét találóan így foglalta össze: bogárizmus. Az „izmusra” végződő ideológiák (marxizmus, kommunizmus, nácizmus, szocializmus, liberalizmus, globalizmus) közös jellemzője az ember-ellenesség, az erőszak, az emberölés nyílt, vagy burkolt legalizálása; Az izmusok alapkérdése: ki kit győz le. Ezzel szemben a bogárizmus lételméleti, mondhatnánk, teremtéselméleti alapon értelmezi világunkat, benne lokális környezetünket is. Szinte prófétai lelkülettel hirdeti a modern szakralitást, a vissza régiesülést. Minden a hitünkből fakad, ez a forrás. Bár nem kézzelfogható, de jól érzékelhető kapcsolódás a lét forrásához. Az Isteni erő bennünk rejlik és meg is található. Ennek felismerése lenne az igazi „önmegvalósítás”, az isteni jóság megvalósulása bennünk. Íme, a bogárizmus kulcsszavai: szeretet, lelki-testi egészség, türelem, szelídség, alázat, hitre épülő tudás, békesség, bátorság, becsület; és kulcskifejezései: a változtatást magunkon kezdjük, először magunkat győzzük le, a szeretethálót kell helyreállítani. A magyar megmaradás bogárista értelmezése nem faji alapú. „A Kárpát medence minden lakója sokkal gazdagabb és méltóbb életet élhetne….,ha a Szent Korona szakrális történelmi Magyarországa fennmeredt volna. A Magyarország felszámolásában mesterkedők tragikus tévedése, hogy nem veszik észre, hogy „a láthatatlan közös ellenség vezet egymásnak minket, mi pedig hagyjuk, vagy akár segítjük is.”

Belváros

Hírdetés

Molnár Pál Járosi Márton kérdéseire válaszolt.

A kötetben megjelenő 35 interjú először a Présház hírportálon látott napvilágot. Erről A Présház szolgálata alcímmel beszélt a társulati elnök.

“Molnár Pál több mint 40 évig gazdasági újságíróként tevékenykedett: az írott sajtóban, a televízióban, a rádióban. Művészeti díjakat alapított, amelyek közül leghíresebb a Balassi Bálint-emlékkard, ennek a nemzetközi irodalmi díjnak a 24. átadását készíti elő. Mai világunkban már szinte semmi sem az, aminek látszik. A hírlapok, digitális világunkban a hírportálok, eredetileg a valóságról szóló tudósítások lennének, világosan elkülönítve ettől a hírhez fűzött kommentárokat, magyarázatokat. Ma azonban már a híreket is gyártják, globális híriparról beszélhetünk. A híripar lányege nem a közvetítés, a felvilágosítás, az ismeretterjesztés, hanem a valamilyen (csoport)érdekből alkalmazott befolyásolás. Ebben a világban jelent egy üde szigetet az online-sajtóban a Molnár Pál által négy éve főszerkesztett Présház.Eu, amely a napi eseményekre fókuszálva a nemzet iránt elkötelezett, szilárd erkölcsi-eszmei alapokon álló hozzáértőket kérdez, röviden lényegre törően. Nem mocskolódik, kulturáltan és szépen szól. Nem rombol, hanem épít. A szerkesztő dicséretére szóljon, hogy nem önmagát akarja megvalósítani, hanem az időszerű témák sokszínűségével a nemzet életerejét igyekszik bemutatni, táplálni. Az ő interjúit tartalmazó könyv kicselezi a politikailag korrekt korlátozást: polkorrekt módon fogalmaz, ennek ellenére minden kényes témát megvilágít, minden fontos gondolatot elmond. Vallja, hogy a PC minket nem korlátoz, nevetségessé tesszük azokat, akik a PC-diktatúrával elnyomni akarják a gondolatszabadságot” – fogalmazott Járosi Márton.

Belváros

Bogár László a történések mögöttesére világított rá.

Miről szól a könyv? Miként a villamosiparban évtizedeken át dolgozó mérnök elemezte: “Két kiváló, fentebb méltatott magyar alkotó műve a Bogárizmus bemutatása Présházi előadásban. Látszólag kicsi terjedelmű, de hatalmas mű: a 35 rövid íráson keresztül — kérdés-felelet formájában — bemutatja korunkat, mint a megvalósult abszurditások világát, amelynek nem szabadna létezni, mégis létezik. Az aktuális események lételméleti alapozottságú elemzésein keresztül valós képet kapunk hazánk, Európa s a világ állapotáról, válságáról. Ebből a szempontból nehéz, fájdalmas olvasmány, de minden írás végén megjelenik a remény, talán még nem visszafordíthatatlan a romlás. A könyvet jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeretnék megérteni a körülöttünk zajló kaotikus világ mélyszerkezetét, a globalitás permanens háborújának indítékait. Az olvasók a megértésen túl segítséget is kaphatnak ahhoz, hogy a jó oldalára állva cselekedjenek is a változásokért. Jót tenni mindig lehet, s kell is. Ez is az emberlét egyik kiváltsága.”

Belváros

Járosi Márton a kötet alapos ismerőjeként vezette a rendezvényt – Fényképek: Egressy Rita felvételei

Járosi Márton a Szentírás példáit vette elő. “Mai emberek sokkal többet fedezhetünk fel magunkban Káin lelkületéből, mint Ábeléből. Az emberiség Káin és utódai példáját követi: a jó és a rossz keveredik benne. A jók építették a civilizációkat, a rosszak lerombolták. A Gonosz megmutatta Jézusnak a Föld minden országát és azt hazudta, hogy, annak adom, akinek akarom, neked akkor, ha imádsz engem. Vagyis azt hazudta, hogy a gonosz mindent megtehet. Ez a mai megnevezhetetlen háttérhatalom magabiztossága. Ez a mai nevén nem nevezhető világhatalom a Gonosz, amely különböző intézményekbe rejtőzve, álruhákba öltözve gyötri a Fold lakóit. Az ő erejét azonban a Karácsonykor született Megváltó megtörte, ezért van remény. Nagy Gáspárral szólva: a remény sohasem meghaló, ha minden utolsó szalmaszál abból a jászolból való…” 

A könyvbemutatóról beszámolt az M5 közcsatorna, az 58 másodperces tudósításban Bogár László érzékeltette, hogy az európai civilizáció megállítható a lejtőn, ehhez azonban éles fényben kell látnunk a kockázatokat.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »