Komolyzenei koncertek Sukorón

Emlékszik még az elsőre?
Mintha tegnap történt volna. Tele voltunk várakozással 2007 nyarán, hogy egyáltalán jönnek-e, és mennyien leszünk a templomban. Már a legelső hangversenyünk is közösségi együttműködés eredménye volt. Biztos vagyok abban, hogy ez csakis így lehetett sikeres rendezvény. Akkor még nem vendégelőadókat hívtunk, hanem a sukorói református és a katolikus gyülekezet kántorai léptek fel a helyi református templomban. Végül jól sikerült, sokan eljöttek, és lelkes volt a közönség. Utána annyian biztattak bennünket: érdemes lenne folytatni, hogy a folytatáshoz már szakemberek segítségét kértem. Bódiss Tamás egyházzenész kollégáját, Szabó Balázst, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának egyetemi docensét javasolta, aki rövid gondolkodás után igent mondott, és 2008 óta ő szervezi ezt a hangversenysorozatot.

Volt-e előzménye a koncertsorozatnak?
Úgy tudom, igen. A templomunk második világháborúban megsérült orgonáját a nyolcvanas évek elején az akkori lelkipásztor, Szénási János helyreállíttatta. Legendák keringenek erről, például hogy a Trabantjának tetejére madzagozva hordta az ország minden szegletéből az alkatrészeket… Érdekesség, hogy a felújításkor beépített játszóasztala a miskolci avasi református templom orgonájából származik. Miután elkészült, orgonakoncerteket tartottak a templomban. Ezeken nemcsak a gyülekezet, hanem a Velencei-tó mellett nagy számban nyaraló holland és német turisták is részt vettek. Szénási János viszont 1986- ban elkerült Sukoróról, a koncerteknek pedig nem lett folytatásuk. Ám a szépen szóló orgona és a remek akusztika miatt számos lemezfelvétel helyszíne volt a református templom.

Az első alkalmon csak orgonajátékot hallgathatott a közönség, de ez később megváltozott.
Azóta kiteljesedett a sorozat, de az orgonánk sokáig a hangversenyek állandó szereplője volt. Szabó Balázsnak hála – aki önmagában is felkelti az emberek érdeklődését, és zenetörténészként remek konferanszokat ír és mond az egyes koncertek előtt –, többek között volt már nálunk zongora-, fuvola-, hegedűkoncert, és számos kórus adott hangversenyt az elmúlt tizenhat év alatt.

Missziós lehetőségként tekint-e a sukorói gyülekezet a hangversenysorozatra?
Valóban egyfajta zenei küldetés ez, de már kezdetben megállapodtunk: nem zenés áhítatokat fogunk tartani, bár volt bizonyos presszió több oldalról is, hogy így tegyünk. Mi viszont eldöntöttük: hangversenyeket szervezünk. Egyrészt az időtényező miatt, hogy Szabó Balázs zenetörténeti írásainak is legyen helyük, így nemcsak zene, hanem próza is elhangzik egy-egy estén. Ennek ellenére meggyőződésünk, és a közönség is azt igazolta vissza: szavak nélkül is megjelenik a keresztyén üzenet az előadásokon. Ez nekem óriási élmény. Többen először hangversenyre jöttek el hozzánk, azóta rendszeresen járnak templomba. Amikor a Velencei-tónál nyaralnak, településünk istentiszteleteire is eljönnek.

Vannak-e visszatérő előadók?
Igen. Például Hajas Szilárd fuvolaművész, aki 2009-ben, 2012-ben és 2018-ban is járt már nálunk, idén Bábel Klára hárfaművésszel adott kamarakoncertet. Visszatérő vendégünk Balog Zsolt zongora- és Gárdonyi Dániel orgonaművész is. Teleki Miklós orgonista is már kétszer lépett fel nálunk, akárcsak Szokolay Balázs zongoraművész vagy Virágh András Gábor, a Szent István-bazilika orgonistája.