Komolyan kell venni a fenyegetést

Komolyan kell venni a fenyegetést

Nem ez volt az első eset, hogy valamelyik propaganda anyagában Magyarországot a célpontjai között említette az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet. Horváth József, a polgári elhárítás, valamint a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese szerint ennek fő okai között egyaránt megtalálható a zavar- és a félelemkeltés, valamint a támogatói kör megerősítésének szándéka.

– Az ISIS rendkívül jól bánik az internettel. Tudatosan kihasználja a közösségi média nyújtotta lehetőségeket, igyekszik tematizálni a közbeszédet. Ez egy újdonság, korábban a szélsőséges csoportok egyike sem fordított ekkora figyelmet az imázsépítésre – derült ki a szakértő szavaiból.

Horváth József ugyanakkor hangsúlyozta: a fenyegetést mindezek ellenére nem szabad elbagatellizálni. – Hazánkban jelenleg a terrorkészültség hármas, azaz közepes fokozata van érvényben, ami megfelel a helyzet komolyságának, mivel Magyarország sok nyugati államtól eltérően nincs lépéshátrányban. A kormány és a szakszolgálatok az elmúlt hónapokban is tették a dolgukat – szögezte le a vezérőrnagy.

Többször szóba került már, hogy Budapesten népes zsidó közösség él. Horváth József viszont rámutatott: az Európát ért támadások a keresztény nyugati civilizáció, mint nagy egész ellen irányultak, nem pedig valamelyik kisebbsége, például az izraeliták ellen. – Izrael ettől függetlenül jelezte, hogy a Francia- vagy éppen Törökországban élő zsidókat nem érzi biztonságban, s kész befogadni, saját területén megvédeni őket. Magyarország vonatkozásában nem érkeztek ilyen hírek, ami megint csak arra utal, hogy a hazai viszonyok alapvetően stabilak – mutatott rá a volt titkosszolgálati vezető.

– A biztonságunk szempontjából annak is nagy jelentősége van, hogy Magyarországon nincsenek a nyugat-európai városokra jellemző zárt muszlim közösségek. A hazánkban élő közel-keleti és észak-afrikai bevándorlók túlnyomó többsége integrálódott a magyar társadalomba, így őket nehéz megszólítania terroristáknak. Nem úgy azt a tömeget, amely a jólét reményében érkezett és érkezik most is Európa gazdagabb országaiba, ahol gyakran a politikusok és a hatóságok részéről is olyan visszajelzéseket kapnak, hogy rájuk nem vonatkoznak a szabályok – jegyezte meg a szakértő.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »