Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a földtörténet eddigi tömeges kihalásai

Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a földtörténet eddigi tömeges kihalásai

LONDON. Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára, különösen a természetvédelmi erõfeszítésekre vonatkozóan a földtörténet eddigi tömeges kihalásai – figyelmeztetnek a kutatók.

A Nature Communications címû folyóiratban közölt tanulmány készítõi a Pangea nevû szuperkontinens – amelybõl a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens – biológiai sokféleségének hosszú távú változásait elemezték – írta a BBC News.   

A szakemberek csaknem 900 olyan állatfajt követtek nyomon, amely nagyjából a 260 millió és 175 millió évvel ezelõtti idõszakban élt. Ebben a periódusban két tömeges kihalás is végbement, és megjelentek az emlõsök, a dinoszauruszok, a krokodilok és a teknõsök.   

A mintegy 252 millió évvel ezelõtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett eseményrõl úgy tartják, hogy a szárazföldi fajok 70 százalékának a kipusztulásához vezetett.   

Az egyik legelterjedtebb állat ekkortájt a Lystrosaurus, az emlõsök egy korai rokona volt, amely a mai Oroszország, Kína, India, Afrika és Antarktisz területén élt. A Lystrosaurus-fosszíliák azt sugallják, hogy ez a szárazföldön élõ, növényevõ gerinces uralta a Földet, miután sok más állat kipusztult. Minden egyes tömeges kihalást követõen bolygószerte ugyanolyan új fajok bukkantak fel és váltak egyeduralkodóvá évmilliókig.  

A tanulmányt vezetõ David Button, a Birminghami Egyetem munkatársa szerint akárcsak az emberiség történetének, úgy a földtörténet eseményei is fontos tanulságokkal szolgálnak a jelenkor számára és a jövõre nézve is. "A múlt tanulsága az, hogy a tömeges kihalásoknak a fajveszteségen túl is óriási a hatásuk" – magyarázta a szakember.   

A kutatók szerint a fosszíliákból nyert információk segíthetik a jelenkori természetvédelmi erõfeszítéseket. Mint hangsúlyozták, ez azért is különösen fontos, mert a vadállatok természetes élõhelyeinek elpusztítása, a túlvadászat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az invazív fajok terjedése miatt a bolygón jelenleg a hatodik tömeges kihalás zajlik, amelynek valószínûleg az elõzõekhez hasonló következményei lesznek.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »