Komoly a gond, a kínai és ukrán méz a magyar termelőket is kicsinálja

Komoly a gond, a kínai és ukrán méz a magyar termelőket is kicsinálja

Bár kevés volt idén a méztermés a kelet-európai országokban, mégsincs kereslet a magyar mézre Európában. Nyomottak az árak, akadozik a felvásárlás – mondta az InfoRádiónak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy nincs kereslet a magyar mézre – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A magyar exportcégek egy része egyszerűen nem vásárol, aki pedig mégis, olyan árszinten kénytelen megvenni a magyar méhészek mézét, amelyen a termelők nem képesek fenntartani a vállalkozásaikat.

A szakember szerint azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez nem kizárólag magyar, hanem általában európai probléma, és főként azokat az uniós tagországok méhészeit sújtja, ahol a belföldi méztermelés meghaladja a fogyasztást. Jellemzően Kelet-Európában, valamint Spanyolországban termelik többszörösét a belső fogyasztásnak, emiatt ezeken a helyeken kénytelenek a mézet alapanyagként értékesíteni a világpiacon, de ez lényegében egyenlő az Európai Unió mézpiacával, ami viszont nagyon komoly problémákat okoz – magyarázta Bross Péter

Az áruházláncoknál pedig csak az ár számít, a minőség nem – folytatta –, így

Hírdetés

a harmadik országokból származó mézekkel ki tudják elégíteni azt a 200-220 ezer tonna éves mézszükségletet, amihez nem kell az Európában termelt méz,

illetve akkor kell, hogyha az ázsiai árszinten tudják felvásárolni.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke megjegyezte azt is, hogy a szakmában tisztában vannak azzal, hogy egy-két ázsiai ország nem tud annyi mézet termelni, mint amennyit valójában felkínál eladásra. De Ukrajnával kapcsolatban is sokakban felmerül a kérdés, hogy egy olyan ország, amelyről tíz éve még hallani sem lehetett a méz világpiacán, hogy tud hirtelen sok tízezer tonnaszámra mézet előállítani? Bross Péter szerint egyértelmű, hogy

“ma a kínai és ukrán méz tartja sakkban a világ nagyban értékesítő méhészeit”.

Mindeközben sem idehaza, sem a többi kelet-európai országban nem lehet túltermelésről beszélni az idei évben. Az akác virágzása idején egyfolytában esett az eső, így abból alig-alig van, a vegyes virágmézből pedig egy átlagos termést könyvelhettek el a termelők, így a nyomott árak miatt még nagyobb az elkeseredettség a méhészek körében, mert hogyha most is már akadozott a felvásárlás, mi lesz vajon egy olyan évben, amikor valóban jó, átlag feletti termést érnek el – mutatott rá a szakember.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »