„Komáromi gyerek vagyok”

„Komáromi gyerek vagyok”

Aki részt vett Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeum – Magyar Kultúra Múzeumában a Több mint szomszéd – Magyar kulturális hét keretében megrendezett Lehár Ferenccel kapcsolatos beszélgetésen, zenés műsoron és kiállítás-megnyitón annak még sokáig fülében visszhangozhattak az ott elhangzott okos gondolatok, a zeneszerző örökzöld dallamai és tudatosíthatta, hogy újra és újra beigazolódik, az operett komoly helyet érdemel a zene világában, az egész kultúrtörténetben.

A világjárvány miatt mostanra tolódott kulturális hét jelentős programja volt ez a remek beszélgetés a zeneszerző bemutatásával, operettjei ismert dalainak felcsendülésével és az életén valamint munkásságán végigvezető, értékes dokumentumokat felvonultató, szépen elrendezett kiállítással.

A rendezvényen jelen volt a Bécsben élő közeli rokon, Lehár Ferenc húgának unokája, Lehár Mikes Zsuzsa és férje is.

Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatónőjének üdvözlő beszéde után Venyercsan Pál, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy örömmel sorolták a hét programjába ezt a rendezvényt, hiszen Lehár Ferenc személyére és munkásságára méltán lehetünk büszkék.

A rendezvény vendége volt Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, aki részletesen szólt arról, miként ismerte meg a zeneszerző dalait, majd később teljes operettjeit.

Régen volt, alig háromévesen édesanyja zongorajátékára figyelt fel, aki egy dalt játszott a zongorán, majd egy mozifilm bejátszásában köszönt vissza újra a dal, akkor már azt is megtudta, hogy ez a máig közkedvelt Deres már a határ kezdetű dal.

Később, amikor a rádióban péntekenként operetteket közvetítettek, már alig várta, hogy megkezdődjön a műsor.

Lehár mindmáig kedvence, több műve dalainak szövegét fordította magyarra, nagyon becsüli emberségét, mindenhol hangsúlyozza az operett zenei értékét.

Kiemelte, mindenképpen tiszteletreméltó, hogy mindvégig magyarnak vallotta magát, igazolva, hogy a nemzetiség megvallása és vállalása tudatosság kérdése és nem származásé, vérséggé.

Hírdetés

Hiszen Lehár családja franciaországi gyökerekkel rendelkezik, szülei a monarchia idején több helyen éltek, mint ahogy ő is élete nagy részét osztrák földön élte le, de egy pillanatig sem tagadta magyarságát.

Klemen Terézia, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás alapítója és elnöke arról beszélt, hogy zenekedvelő családban nevelkedve, zeneszerető emberként tudatos elhatározásból alapította a társulást és vállalta fel a Komáromban 1870. április 30-án született zeneszerző emlékének ápolását.

Évente megszervezik a Lehár-bált, a Lehár-napot, a Lehár-nyár keretében kilenc vasárnapon át a Klapka téren ingyenesen térzenét élvezhetnek az érdeklődők és Lehár halálának napján pedig ünnepi előadásra kerül sor a városi művelődési központban.

Tavaly, születésének 150. évfordulója alkalmából Klemen Terézia Margitay Zoltánnal közösen könyvet jelentetett meg értékes dokumentumokkal, fényképekkel, eddig ismeretlen anyagokkal kiegészítve Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja címen.

A társszerző, Margitay Zoltán szintén jelen volt a beszélgetésen, aki ugyancsak értékes ismeretekkel gyarapította a közönséget a zeneszerzőről. Maga is a szülői házban került kapcsolatba a zenével, Huszka Jenő családjuk barátja révén az operettel is, és nála jól megfér egymás mellett a zene szeretete és polgári foglalkozásként a közgazdászé.

Tőle tudtuk meg azt is, hogy felesleges temetni az operettet, van közönsége, van népszerűsége és maga Lehár a legkedveltebbek egyike. Tizenöt évre visszamenően a statisztikák szerint Offenbach után éppen az ő művei szerepelnek a világ színpadjain a legtöbbet.

Az élvezetes beszélgetést mintegy megkoronázta Nagy Ibolya operettprimadonna és Klein Otokár operaénekes szereplése, akik a zeneszerző operettjeinek dalaiból mutattak be válogatást, fergeteges hangulatot teremtve. Vitathatatlan bizonyítéka volt ez a dalköltő nagyságának, halhatatlan művészetének.

A kiállítás, amely a Komáromi Duna Mente Múzeuma munkatársainak, Csütörtöki József igazgató úrnak, Vanya Péternek és Galo Vilmosnak valamint a Magyar Kultúra Múzeuma munkatársainak munkáját dicséri, teljes képét adja Lehár Ferenc életének és az utókor emlékezetének.

Itt van a szülőháza falán elhelyezett emléktábla, Emil Venkov szobrának kicsinyített mása, amelynek eredetije a szülőház helyén levő parkban áll Komáromban. Látható életnagyságú kerámiaszobra, operettjeinek látványos kosztümjei, plakátok, és ismertető táblák, amelyeken az életutat veszik sorra.

S ha letekint onnan a magasból, ahol az égi zenekarban irányítja operettjei előadásait, akkor láthatja, hogy a szülőváros nem felejti nagy fiát. A tavalyi születésnapi évfordulót bőven pótolták és még pótolják is idei rendezvényeikkel.

A kiállítás még közelebb hozza hozzánk, minden látogatóhoz az operettkirályt. Pozsonyból Losoncra viszik az anyagot, a városba, amely ugyancsak fontos szerepet játszott a zeneszerző életében.

(Benyák Mária/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »