Kolozsváron látható a magyar filmtermés legjava – Széles Anna színművész is hazatért

Kolozsváron látható a magyar filmtermés legjava – Széles Anna színművész is hazatért

Tizenhét éves fennállása alatt messzemenően idén a legerősebb a magyar jelenlét a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), a kolozsvári szemlén a napokban hat magyar nagyjátékfilmet és két dokumentumfilmet láthatnak a nézők. Az életműdíjjal kitüntetett alkotók közül három magyar nemzetiségű, egyikük Széles Anna színművész, aki hazatérve a régi kolozsvári időkről is mesélt.
Magyar filmek tekintetében messzemenően a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei válogatása a leggazdagabb, a napokban a magyar filmgyártás legjavát láthatják a kolozsvári szemle résztvevői. A különböző műfajú és tematikájú alkotások közül több már számos díjat is bezsebelt, mutatta be a TIFF magyar napjának felhozatalát a csütörtöki sajtótájékoztatón Zágoni Bálint, a magyar nap koordinátora.

A magyar filmek között is különlegesnek számít Simonyi Balázs Ultra című dokumentumfilmje, mely egyszerre szól a sportról és az emberi küzdelemről.

Simonyi Balázs és csapata öt versenyző küzdelmét mutatja be a legendás Spartathlon futóversenyen – a film igazi különlegessége, hogy az öt szereplő közül az egyik maga a rendező. Aki, még a kolozsvári Sapientia egyetemen való tanárkodása idején kezdett el futni, hogy leküzdje depresszióját, és filmjének is az emberi dráma áll a központjában. A futás ugyanis a legtöbb esetben terápia, ezt mutatja be a hét év alatt készített film is.

A sajtótájékoztatón rámutatott: nem „játszott” a filmben, hiszen ha az ember leszalad 250 kilométert, nem szerepel, csak önmagát adhatja. Bár a filmezés nagy része a rendező konkrét jelenléte nélkül történt, az azt megelőző két és fél éves elő-, illetve az utómunka pótolta a hiányt.

A hatalmas, 45 fős stábbal készült filmet nyolc operatőr fényképezte,

technikailag nagy kihívás volt számukra, hogy ne sportközvetítést készítsenek, hanem nagytotálokkal és drámai közelképekkel tegyék személyessé a versenyt. Miközben tudták, hogy nincs újrafelvétel, és bár hatalmas mennyiségű felvett anyaggal dolgoztak, folyamatosan résen kellett lenniük, hiszen nem tudhatták, hogy mi használható belőle. A rengeteg munkának meglett a gyümölcse, hiszen az Ultra bekerült a 15 legjobb európai dokumentumfilm közé.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »