Kolozsvár: A város akkor lehet az erdélyi magyar kultúra fővárosa, ha nemcsak önmagára figyel

Kolozsvár: A város akkor lehet az erdélyi magyar kultúra fővárosa, ha nemcsak önmagára figyel

Kolozsvár csak akkor lehet az erdélyi magyar kultúra fővárosa, ha energiáit nemcsak önmagára fordítja, hanem egész Erdélyt képes ellátni kultúrával – vélték a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat keretében szervezett pódiumbeszélgetés résztvevői.

A gondolatot Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke fogalmazta meg, aki úgy vélte: Kolozsvár már most is a magyar kultúra második legfontosabb központja Budapest után. Több mint tízezer magyar diák tanul a városban, Erdélyben itt a legnagyobb a magyar értelmiségi koncentráció, és itt székel megannyi kulturális intézmény, szervezet, amelyik regionális szerepet tölt be – emlékeztetett Markó Béla.

“Nem az a kérdés, hogy Kolozsvár biztosítani tudja-e maga számára az utánpótlást. Egész Erdélyt kell ellátnia, mert így válhat igazán fővárosunkká” – fogalmazta meg Markó Béla. Példaként hozta fel a köznyelvben meghonosodott formákat, amelyek egy-egy város rangját jelzik. Elmondta: a sepsiszentgyörgyiek felmennek, a marosvásárhelyiek és a nagyváradiak viszont csak átmennek Kolozsvárra, minden erdélyi azonban felmegy Budapestre, és lemegy Bukarestbe.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, volt romániai kulturális miniszter úgy vélte: 1989 utáni története legjobb pillanatát éli Kolozsvár. Kultúrában Bukarestnél is többet nyújt. “Kérdés, hogy meg akarja-e, meg tudja-e őrizni ezt az irányt” – tette hozzá. Fontosnak tartotta azonban, hogy milyen a város helyzete Európa nagy kulturális centrumaihoz képest, mert – mint fogalmazott – “Kolozsvár többnyire Európa perifériáján volt főváros”. Kelemen Hunor elengedhetetlennek tartotta, hogy a kiemelt kulturális intézményeket továbbra is a központi költségvetésből támogassák.

Visky András író, dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője a kultúra átalakulásáról beszélt. Mint megjegyezte: semmilyen kulturális produkció nem tudja úgy lekötni a mai embereket, mint a háromdimenziós épületvetítés a Szent-Mihály templom falán. Hozzátette: a nyolcperces produkciót néma áhítattal figyelte pénteken a több tízezres tömeg. Megjegyezte, hogy hasonló áhítatot a hagyományos kulturális produkciók már nem tudnak kiváltani. “Határhídon állunk. Látjuk azt a világot, amelyik eltűnik. Ha siratjuk, ha nem, akkor is eltűnik” – állapította meg. Úgy vélte, ezért a kultúra új irányaira kell figyelni. Példaként a populáris zenét és a gasztrokultúrát említette.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója gondnak tartotta, hogy 1989 után nem alakult ki a kolozsvári és az erdélyi magyarságban a mecenatúra kultúrája. Úgy vélte, olyan intézményre lenne szükség, amelyik a vállalkozói szférából képes megszerezni a pénzt a magyar kultúra támogatására. (MTI)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »