Miközben a szlovákiai libárális média az OĽANO frakció konzervatív képviselőinek minden abortusszal kapcsolatos kezdeményezéséről beszámol, Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi miniszter partizánakciójáról nem nagyos ejtettek szót. Kolíková ugyanis a nyár közepén tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az Európai Emberi Jogi Egyezmény úgynevezett 12-es számú protokolljáról, pontosabban annak ratifikálásáról. Az első ártalmatlannak tűnő kezdeményezés hátterében azonban a genderideológia fű alatti becsempészéséről van szó. Sőt, ennél messzebbre mutató kockázatokat is rejt magában.
A javaslathoz eddig hozzáfűzött hivatalos megjegyzésekből például az is kiderül, hogy a 12-es protokoll szlovák fordítása nem teljesen ugyanaz, mint az angol, eredti megfelelője. Például az angol birth szót “nemi identitásként” fordították le, ami valójában a gender megfelelője, márpedig annak nincs definíciója a nemzetközi jogban.
Elvileg ugyanakkor a gender fogalom használatának ilyen beemelése a szlovák jogba nem ütközne alkotmányos akadályokba. Bár az, hogy ennyire burkoltan próbálják azt elérni, önmagában is kérdéseket vet a kezdeményezők szándékait illetően. De ezzel még nincs vége.
Még ennél is nagyobb problémát jelenthet, hogy a javaslattal veszélyes nagy hatásköröket kapna a szlovák jog felett az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyről épp nemrég derült ki, hogy több tagja is liberális és gender-propagandát folytató civil szervezettek álltak vagy állnak még mindig szoros kapcsolatban.
A Kolíková beadványa azt okozhatja, hogy az EJEB olyan bírósági döntéseket és határozatokat is érvényesíthetne Szlovákiában, amelyek jogalapjára a szlovák törvényhozás még nem is adta áldását. Ideális körülmények között nem hangzana ez annyira rosszul, tekintve, hogy lenne jópár felvidéki magyar ügy, amelynek érvényt lehetne így szerezni. Csakhogy az elmúlt időszakban nem egyszer tapasztalhattuk meg, hogy az uniós, európai és nemzetközi szervezetek igen érzéketlenek az őshonos nemzeti kisebbségek problémára. Ismerve a Magyarország és Lengyelország ellen folytatott politikai kampányok kiterjedtségét, a kettős mérce és az ideológiai-politikai elfogultság ez esetben is megjelenne a bíróság munkaeszközeként.
Az EJEB-et így is sokszor vádolták már meg azzal, hogy túlzottan is kreatívan értelmezi az emberi jogokat és azok megsértését valamint a diszkrimináció formáit.
Két minisztérium is ott van a kritikusok között
A szlovák munkaügyi minisztérium, amelyet a Sme rodina vezet, nem véletlenül fogalmazott meg fenntartásokat:
“Nem látjuk okát, hogy Szlovákia egy olyan nemzetközi jogi normát ratifikáljon, amely lehetővé tenné az államon belüli jogérvényesítés meggyengítését azzal, hogy megkerüli a demokratikus jogalkotási eljárásokat, és amellyel vissza lehet élni oly módon, hogy olyan új tömegjogokat biztosíthat, amelyek sem az állam saját jogrendjében sem a nemzetközi szerződésekben de még magában az Emberi Jogi Egyezményben sem szerepelnek”
fogalmaztak, majd hozzátették, hogy a javaslat minimum következetlenségeket és előre nem látható jogütközéseket okozhat a gyakorlatban.
A kritikusok között jelent meg az egészségügyi minisztérium, amely azt kifogásolja, hogy a 12-es protokoll adott esetben megszüntetheti a szülő (vagy a gyám) védelmi jogköreit például a fogamzásgátlók vagy az esemény utáni fogamzásgátlók felírásánál kiskorú lányok esetében, a szlovák jogrenden kívülről beavatkozhatnának az abortusz általános engedélyezési szabályaiba, megnyithatja a lehetőséget a béranyaság előtt, vagy eltörölné az egészségügyi dolgozók azon jogát, hogy lelkiismereti okból elutasítsák egy adott eljárás (pl. abortusz) elvégzését.
Mások mondanák meg, mi diszkrimináció és mi nem az
Kolíková bujtatott gender-javaslata ráadásul a szlovákiai diszkrimináció-ellenes törvénnyel szembemenő jogi következményekkel is járhat. Az ugyanis pontosan leírja, hogy mely megkülönböztetést lehet jogilag diszkriminációként kezelni. Ilyen például a várandós nők munkahelyen történő pozitív diszkriminációja, a jog, hogy a nőkre és férfiakra más-más nyugdíjkorhatárt szabjanak meg. Sőt, a diszkrimináció ellenes törvény teszi lehetővé például az egyházak számára azt a kivételt, hogy maguk megszabják, egyes munkakörre kit vesznek fel, és hogy kinek milyen vallási szertartás elvégzésére van joga.
A tárcaközi egyeztetés egyébként augusztus 19-én zárult le, tehát a történet hamarosan nyílt politikai formát fog ölteni. A 12-es protokollt is tartalmazó Európai Emberi Jogi Egyezményt 2000 novemberében írta az az Európa Tanács 38 tagállama (a 47-ből), de eddig csak 20 ratifikálta).
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
