Kockázatos az ellenzéknek a közös lista

Kockázatos az ellenzéknek a közös lista

Az ellenzéki pártok külön indulása esetén a Fidesz-KDNP 51 százalékot szerezne egy most vasárnapi választáson, de ha egy a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig tartó közös lista lenne, akkor akár 56 százalékot is elérhetnének a kormánypártok – ismertette a Nézőpont Intézet legfrissebb, ezer ember megkérdezésével készített közvélemény-kutatása eredményeit csütörtökön az MTI-vel.

Az összegzés szerint “hibahatáron belüli elmozdulások” történtek júniusról júliusra a pártpreferenciák tekintetében.    

 

A Fidesz-KDNP népszerűsége a koronavírus első hullámának levonulásával visszaállt a 2020 elején tapasztalt szintre, jelenleg 51 százalékon állnak a kormánypártok az aktív szavazók körében – írták.

 

A Nézőpont szerint tisztulnak emellett az erőviszonyok az ellenzéki oldalon. A Momentum az oldal vezető erejévé vált, 16 százalékot érnének el egy most vasárnapi választáson, a DK 11, a Jobbik pedig 9 százalékon áll.    

 

A június 30. és július 2. között készített országos kutatás alapján csak ez a három párt érné el önállóan indulva jelenleg a bejutási küszöböt – állapították meg.    

 

Úgy folytatták: továbbra is 5 százalék alatt van ugyanis az MSZP-Párbeszéd szövetség, és 4 százalékon áll a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is. Az LMP minimálisan erősödve 3, a Mi Hazánk pedig 1 százalékot szerezne – részletezték.

Hírdetés

 

Így – mutattak rá – az önkormányzati választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok (Momentum, DK, Jobbik, MSZP-P, LMP) összességében 43 százalékon állnak.    

 

Az intézet felmérése alapján ha csak a Fidesz-KDNP és az ellenzéki közös lista közül lehetne választani, a mostani kormánypártra az aktív szavazók 56 százaléka voksolna, míg az ellenzékre bevallottan 30, beazonosíthatóan további 11 százaléka. A fennmaradó három százalékos tábor ebben az esetben otthon maradna.    

 

 

“A Gyurcsány Ferenctől Jakab Péteren át Fekete-Győr Andrásig tartó +koalíció+ lemorzsolódása relatív előnyt jelentene a Fidesznek, amely ellen legfeljebb eddig inaktív szavazók mobilizálásával védekezhetne az ellenzéki tábor” – állapítja meg a Nézőpont.    

 

Úgy értékelik továbbá, hogy a közös listáról “fellángoló viták” más okból is veszélyesek az ellenzéknek, “a lemorzsolódók megszólítására ugyanis új pólus is alakulhat, ahogy az 2002-ben a Centrum Párttal vagy 2006-ban az MDF-fel történt, s ezzel a közös lista közösségének teljessége is megkérdőjeleződne”.    

 

Az intézet megállapítása szerint az is a közös lista ellen szól, hogy az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, pártjuk jövőjét is, mivel közös indulás esetén nem alakíthatnak saját frakciót a parlamentben, ezért feleslegessé is válhatnak 2022 után.

 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »