Klaus Johannis: nem félünk az oroszoktól

Klaus Johannis: nem félünk az oroszoktól

Romániát nem félemlítik meg a deveselui rakétatámaszpont miatt megfogalmazott orosz fenyegetések – jelentette ki kedden egy bukaresti biztonságpolitikai konferencián Klaus Johannis államfő.

iohannis-nato_b

Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök a hétvégén kijelentette: a NATO-rakétavédelmi rendszer elemeinek otthont adó országok, így Románia és Lengyelország is célpontok lehetnek. „Ezek a minden alap nélküli fenyegetések épp hogy megerősítik, hogy helyes a román álláspont, miszerint a Fekete-tenger térségében tapasztalható orosz magatartás nyomán meg kell erősíteni a NATO biztonságát a térségben” – szögezte le az államfő, aki megismételte: a NATO európai rakétavédelmi rendszerének részeként Dél-Romániába telepített rakétaütegek védelmi jellegűek, és semmi közük Oroszországhoz.

Johannis egyúttal arról beszélt: a júliusi NATO-csúcson kiemelt figyelmet kell fordítani a Fekete-tenger térségére, egyrészt Oroszország agresszívabbá válása, másrészt délen a terrorizmus és a migráció jelentette veszélyek miatt. Eközben szintén kedden Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke úgy értékelte: a rakétapajzs valóban véd, de az orosz vezetők kijelentései valós fenyegetést rejtenek, nem csupán propagandacélokat szolgálnak.

Az észak-atlanti katonai szövetség parlamenti közgyűlése háromnapos tiranai ülését követően, hétfőn este megfogalmazott felhívásában leszögezte: a NATO tagállamainak készen kell állniuk a válaszcsapásra abban az esetben, ha orosz támadás érné valamely tagállamot. „Az orosz fenyegetés valós és komoly” – jelentette ki az amerikai Michael Turner, a közgyűlés elnöke a szövetség 28 tagja által delegált mintegy 250 honatya részvételével megtartott találkozót követően. Az ülésen elfogadott nyilatkozat felrója Oroszországnak, hogy erőszakot alkalmaz szomszédaival szemben, és megpróbálja megfélemlíteni a NATO tagjait.

A dokumentum szerint ilyen körülmények között a NATO-nak nincs más választása, mint hogy potenciális fenyegetésnek tekintsen egy NATO-tagállam elleni orosz támadást, és megfelelő, arányos válaszlépéseket tegyen. A nyilatkozat arra szólítja fel a szövetség tagjait, hogy nyújtsanak garanciákat a többi tagállam – főleg a keleti szárnyon fekvő országok – számára.

Mint ismeretes, a NATO a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása és a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott orosz támogatás miatt minden gyakorlati együttműködést megszakított Moszkvával. A szövetség ugyanakkor jelezte, hogy a július 8–9. között Varsóban megtartandó csúcstalálkozót megelőzően egyeztetni kíván Oroszországgal. A NATO már korábban elhatározta, hogy – lengyel és román kérésre – megerősíti katonai erejét a szövetség keleti, Oroszországhoz közel fekvő területein.

Ennek kapcsán Jens Stoltenberg hétfőn Varsóban Andrzej Duda lengyel államfővel folytatott tárgyalásait követően megerősítette: a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó után erősödik a szövetség katonai jelenléte a keleti szárnyon. Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter a Stoltenberggel kedden folytatott tárgyalásokat követően bejelentette: a NATO négy zászlóaljnyi harccsoportja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban.

Közben a Rosszijszkaja Gazeta című lapban kedden közölt interjúban Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete úgy fogalmazott: országa megfelelő módon válaszol a NATO „fenyegetéseire” a Fekete-tengeren, és nem engedi, hogy az a NATO „tavává” váljon. Egyben azzal vádolta meg a katonai szövetséget, hogy a hidegháborúban alkalmazott biztonsági intézkedésekhez nyúlt vissza.

Maradnak a Moszkva elleni szankciók

Az Európai Unió júliusban meghosszabbítja az Oroszországgal szembeni szankciókat – jelentette ki hétfőn Luxembourgban Jean-Claude Juncker. Az Európai Néppárt (EPP) negyvenedik, a luxemburgi fővárosban zajló születésnapi ünnepségén résztvevő európai bizottsági elnök ugyanakkor védelmébe vette júniusra tervezett oroszországi látogatását. Szavai szerint nem Moszkvába, hanem Szentpétervárra utazik, ahol egy nemzetközi gazdasági csúcstalálkozón vesz részt. Egyébként kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: Moszkva nem fogja elismerni Donyecket és Luhanszkot, a két szakadár ukrajnai régiót, hogy ne adjon a Nyugatnak ürügyet a Kijevre gyakorolt nyomás beszüntetésére, de támogatja őket.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »