Kivirágozhatott az élet 3,7 milliárd éve

Az eddigi legrégebbi, a földi életre utaló szerves fosszíliákat találták 3,7 milliárd éves kövekben Grönlandon.

Grönland egyik legújabban megolvadt területén, a délnyugati részén lévő Isua régió szikláiban 1-4 centiméteres apró „púpokat” fedeztek fel. A szakértők szerint megkövesedett mikrobacsoportokról van szó, hasonlók azokhoz, amelyek ma szerte megtalálhatók a tengerekben. Ha bebizonyosodik, hogy a sztromatolit nevű baktérium megkövesedett csoportjáról van szó, akkor ezek lehetnek a legkorábbi, életre utaló jelek a Földön, 220 millió évvel megelőzve az eddigi legrégebbinek vélt, Ausztráliában talált leleteket.

A felfedezés alapján feltételezhető, hogy az élet jóval hamarabb és könnyebben jött létre, mint eddig hitték, mintegy félmilliárd évvel a Föld kialakulása után. Ez pedig reményt adhat az élet kifejlődésére máshol is, például a Marson – mondta Martin Van Kranendonk, a Új-dél-walesi Egyetem kutatója, az Ausztrál Asztrobiológiai Központ igazgatója.

Több milliárd évvel ezelőtt is virágozhatott az élet

„A lelet arra utal, hogy a Föld már nem egyfajta pokol volt 3,7 milliárd évvel ezelőtt. Olyan hely volt, ahol kivirágozhatott az élet” – mondta Allen Nutman, az ausztráliai Wollongongi Egyetem munkatársa, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője.

A szakértők korábban úgy vélték, több időnek kellett ahhoz eltelnie, hogy élet alakuljon ki a hűlni kezdő olvadt Földön. Az újonnan felfedezett lelet azonban jóval összetettebb, mint ahogy feltételezzék, a kezdetleges élet kialakulást közvetlenül követő időszakból származik.

Élet vagy csak geológiai furcsaság?

A sztromatolitokra kőzetkitüremkedésekben bukkantak, amelyek egy kivételesen meleg tavasz után az elolvadt jég és hó alól felszínre kerültek. A kutatók vulkáni hamu- és urániumos cirkonrétegek, valamint ólom elemzésével becsülték meg a leletek korát és határozták meg 3,7 milliárd évben.

Amikor a sztromatolitok ragacsos tömegekben elkezdtek növekedni egy elfeledett tengerfenéken, a maihoz képest harminc százalékkal halványabb Nap körül keringő Föld valószínűleg hasonlatos volt a Marshoz.
„Teljesen más világ lehetett fekete kontinensekkel, egy zöld óceánnal és narancssárga éggel. A táj valószínűleg fekete volt, mert az olvadó láván nem éltek növények, miközben a nagy mennyiségű vas zöldre színezte az óceánt. Mivel az atmoszférában nagyon kevés volt az oxigén, és az okozza az ég kékségét, az ég domináns színe akkoriban valószínűleg a narancssárga volt” – fejtette ki a szakértő.

Abigail Allwood, a  NASA asztrobiológusa, aki korábban megtalálta az eddigi legrégebbi fosszíliát, egy 3,48 milliárd éves kövületet Ausztráliában, azt mondta: megfelelő az új lelet datálása. A kutató ugyanakkor kifejtette, nincs teljesen meggyőzve arról, hogy a leletek valaha élőlények voltak. Úgy véli, nincs elég bizonyíték annak eldöntésére, hogy tényleg életről vagy geológiai furcsaságról van szó. „Jó lenne, ha több bizonyítékunk lenne, de ez túl nagy kérés ezektől a kövektől” – fogalmazott


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »