Kiújult a délszláv ellentét

Kiújult a délszláv ellentét, Horvátország blokkolja Szerbia európai uniós csatlakozását, és egy törvény visszavonását követeli. A vitában Ausztria mellett Magyarország védelmezi a leghangosabban Belgrádot.

Horvátország vezetői az utóbbi napokban többször is kijelentették: elutasítják Szerbia uniós csatlakozását mindaddig, amíg Belgrád nem változtat azon a törvényen, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik Szerbián kívül követtek el bűncselekményeket. Az EU bővítési munkacsoportjának múlt heti ülésén Zágráb elutasította az emberi jogokról szóló 23. csatlakozási tárgyalási fejezet megnyitását Belgráddal. A horvátok által vitatott jogszabály szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket. Miro Kovac horvát külügyminiszter az üggyel kapcsolatban azt mondta, országa nem büntetni, hanem segíteni akar a feltételek támasztásával. – Nem akarjuk blokkolni az integrációt. Horvátország csak azt követeli, hogy Szerbia teljes mértékben együttműködjön a hágai törvényszékkel, s a jószomszédi viszonyok szellemében ne viselkedjen amolyan kis bíróságként az egész régió háborús bűncselekményeinek ügyében. Azt kérjük még, tartsák tiszteletben a kisebbségek, így a horvátok jogait is – idézte az újvidéki Magyar Szó a tárcavezetőt.

Belgrádban felháborodást keltett a zágrábi döntés. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök leszögezte, hogy senkinek sem fog könyörögni, s nem fog törvényt módosítani csak azért, mert Horvátország ezt kéri. – Szerbia semmilyen ultimátumot nem fogad el – mondta a kormányfő, hozzátéve: országa csak a saját érdekeit védi. A kormánykoalíciós tag Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pásztor István azért tartja megdöbbentőnek a 23. tárgyalási fejezet megnyitásának blokkolását, mert a szerb kormány az április 24-i előre hozott parlamenti választások kiírása előtti utolsó ülésén fogadta el azt a kisebbségi akciótervet, amelynek kidolgozásában a magyarok mellett szerbiai horvát nemzetiségű politikusok is részt vettek, s támogatták.

Az unión belül osztrák–magyar összefogás alakult ki Szerbia mellett. Sebastian Kurz, az osztrák diplomácia vezetője szerint Zágrábnak a 23. fejezet megnyitása után kellene elmondania feltételeit, hiszen az egyeztetés éppen az igazságügyi reformról, az alapjogokról, valamint a kisebbségek helyzetéről szólna. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, senkinek sem engedik meg, hogy blokkolja Szerbia EU-csatlakozását, s a többi tagállam is megpróbál majd nyomást gyakorolni Horvátországra. Emlékezetes, 2011 őszén még Budapest is uniós vétóval fenyegette meg Belgrádot, ugyancsak egy törvénymódosítást követelve. Szerbia végül eleget is tett az elvárásnak, és a VMSZ-szel folytatott egyeztetések eredményeként úgy változtatott a kárpótlási jogszabályon, hogy abból kikerültek a magyar közösséget kollektíven diszkrimináló passzusok.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »