Kitömték pénzzel az egészségbizniszt

Gyógy- és termálfürdők bővítése, plasztikai sebészet, fogászati magánrendelő – az ilyen érdekeltségű vállalkozókat hozta helyzetbe a kormány korábban az uniós pályázatok értékelésének kiszervezésével, most mégis központosítja az elbírálást.

Jelenleg is zajlik az új pályázatértékelő rendszer felállítása az európai uniós felhívások elbírálására, Lázár János kancelláriaminiszter előzetesen arra tett ígéretet, nem lesznek külső pontozók, csak belsők, azaz kizárólag állami tisztviselők értékelik a beérkező pályázati anyagokat. A tárcavezető ígérete szerint nyilvános szaknévsort állítanak össze, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által meghatározott szempont alapján. Kifejtette: minden pályázatnál két értékelőnek kell lennie, akik az államtól kapják a pénzt, hivatali kötelezettségek mellett végzik majd a munkát. A pályázati döntés-előkészítő bizottság pedig a szaktárca, az államháztartásért felelős minisztérium és a Miniszterelnökség képviselőiből áll. A kormányzati retorika szerint a cél az, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb, számonkérhetőbb, felelősséget vállaló legyen.

Fejlesztéspolitikai szakértők szerint pedig a kormány is érdekelt volt a kiszervezésben, vagyis ezzel a lépéssel legfeljebb egy korábbi rossz döntést tesz jóvá. A külső pontozók bevonása ugyanis éveken át egyet jelentett a kabinethez közeli vállalkozók feltőkésítésével; az a cég, amelynek nem volt politikai kapcsolata, lényegében esélytelenül folyamodott EU-s támogatáshoz. A bennfentesek szerint a 2007–2013-as uniós ciklusban az ilyen típusú pénzosztásnak az egészségturizmus volt az egyik csatornája. Ebből lehetett gyógy- és termálfürdőket egészségcentrummá bővíteni, de jutott plasztikai sebészetre és fogászati rendelőkre is. Így eleinte akár 700-800 milliárd forintos beruházásokba is bele lehetett vágni 70 százalékos támogatási intenzitással, de kisvártatva 100 millió forintnál húzták meg a felső határt. Egy magánrendelő teljes felszereléséhez, beindításához így is bőven elég volt azonban 40-50 millió forint, mely nem két-három év alatt térül meg, mint egy egészséges piaci versenyben, hanem akár már egy-két hónap alatt is hasznot termelhet.

Mindez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetői tudtával és beleegyezésével zajlott a szakértők szerint. Ismeretes, az ügynökség 2014. január 1-jei hatállyal jogutódlással szűnt meg, feladatai a Miniszterelnökséghez kerültek, az irányító hatóságok pedig az illetékes szaktárcákhoz. A 2007–2013-as ciklus pénzügyi elszámolása tavaly év végén zárult le, 70 560 projekt kapott brüsszeli támogatást, 9536 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a győztes pályázókkal. Azt a kormányzat is elismerte, a pénzlehívás felgyorsítása nem egyenlő az átgondolt fejlesztésekkel, éppen ezért fontos törekvés a 2014–2020-as időszakra, hogy egyetlen fillér se menjen értelmetlen beruházásra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »