Kitagadók és kitagadottak

Tompó testvér legújabb művének bemutatói

Aki Európa, benne Magyarország szellemi légkörét figyeli, sajátos jelenségre figyelhet fel. Képviselői két részre oszlanak. Kitagadókra és kitagadottakra. De kii a kitagadók és kik a kitagadottak, s legfőképpen, kik miért és honnan, hogyan tagadnak ki valakiket?

Magyar Menedék - Karácsony

Ezekre a kérdésekre felelek legújabb művemben, a Két Hollós Kiadónál megjelent „Kitagadottak” címűben, amely a „Mélyszántás” könyvsorozatom harmadik kötete. Ajánlásul Raffay Ernő fülszövegét másolom ide:

„Ifj. Tompó László korábbi köteteiben (Mélyszántás 1 és 2) a magyar történelemnek és irodalomnak az elmúlt jó hetven évben elhallgatott, háttérbe szorított, valamint tudatosan szélsőségesnek nyilvánított személyeiről írt rövid, alapos tanulmányokat.

Kitagadottak című új könyve három magyar értelmiségiről hosszabb tanulmányt közöl: Wass Albert, Alföldi Géza és Marschalkó Lajos életművét, vagy ennek eddig alig ismert részleteit térképezi föl, a rá minden könyvében jellemző ritka, alapos tárgyi tudással. A szerző ezt írja könyvéről: „Hazánk 1945-ös bolsevizálásával nemzeti-keresztény értelmiségünk kiválóságai közül sokan emigrációba kényszerültek. Idehaza bitófa vagy börtön, netán teljes egzisztenciális létbizonytalanság várta volna őket.” Emiatt aztán „olyan szerzőknek kíván gondolataik, tényfeltáró visszaemlékezéseik felidézésével emléket állítani ez a kötet, akik valóban óriások voltak, hiszen lélegzetelállító lényeglátással párosult írásművészetükkel felkavarták a kommunista és liberális történelemszemlélet állóvizét, s merték történelmünk legneuralgikusabb kérdéseit megválaszolni, vagy leleplezni olyan marionettfigurákat, akik korfordulóinkon egy tál lencséért bármikor képeseknek bizonyultak eladni lelküket, csakhogy a hatalom sáncain belül maradva, ne veszítsenek népszerűségükből, kényelmes életükből.”

A XX. század két nagy kor- és sorsfordulója 1918-1920 és 1945. Ifj. Tompó László e két korforduló három magyarjának legnagyobb kérdésfölvetésére keresi a válaszokat: milyen ideológiai folyamatok és harcok, illetve mely személyek és etnikai csoportok tették tönkre Magyarországot? A szerző kiválóan ismeri Wass, Alföldi és Marschalkó összes műveit, s a nagy kérdések megválaszolására a legegyszerűbb, ám legpontosabb módszert választja: mint igazi tudós filosz, e nagy íróink legfontosabb műveit beszélteti, idézi, majd vérbeli elemzéssel a leghatározottabb válaszokat adja a fölvetett kérdésekre.

E kérdések talán legfontosabbika a magyarok és az általuk befogadott milliós tömegű zsidóság viszonya, amely évszázados kapcsolatban a magyar befogadók kis híján elveszítették nemcsak általánosságban a hazájukat, hanem a vagyonukat (anyagi világ) és kultúrájukat (szellemi világ) is. Ifj. Tompó László helyesen teszi föl a kérdéseket, s ennek megfelelően helyes válaszokat ad reájuk.

Aki e sorskérdésünket nem hamis ideológiai szemüvegen keresztül (mint amilyen például a liberális fölfogás) akarja megismerni, olvassa el ifj. Tompó e könyvét (is), amely nemzeti-magyar alapvetés: az elmúlt jó évszázad pontos bemutatása.”

Új könyvem budapesti bemutatóira ezúttal is tisztelettel és szeretettel várom olvasóimat, hallgatóimat.

1.
November 24. 18:00 h
Két Hollós Könyvesbolt
1081 Budapest, Kenyérmező u. 3/a.
Raffay Ernő közreműködésével

2.
November 28. 18:00 h
Józsa Judit Galéria
1052 Budapest, Városház u. 1.
Raffay Ernő közreműködésével

3.
December 6. 18:00 h
Andretti Kávézó és Fagyizó
1047 Budapest, Váci út 13. (Újpest)
Raffay Ernő közreműködésével


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »