Kiszelly: olyan a helyzet, mint az első világháború előtt

Kiszelly: olyan a helyzet, mint az első világháború előtt

Nagyjából olyan a helyzet, mint az első világháború előtt, csak nem a gyarmatbirodalomért megy a „meccs”, hanem az úgynevezett szabad országokért – Ukrajna, Grúzia –, melyek az ütközőzónában helyezkednek el.

Oroszország nem akarja engedni, hogy a Nyugat közelebb kerüljön hozzá, ezért olyan regionális konfliktusokat generáltak, melyek lehetetlenné teszik az ütközőállamok felvételét a nyugati integrációs rendszerekbe. A szabad piacokért megy a verseny – jelentette ki Kiszelly Zoltán politológus az M1 Ma reggel című műsorában.

A NATO visszatalált ahhoz a régebbi, hidegháborús konstrukcióhoz, hogy Oroszországban látja a fő kihívóját. A bekerítési politikához pedig szükség van arra, hogy minél közelebb kerüljenek a rivális országokhoz (Oroszország, Kína) – tette hozzá.

Az amerikai héják, valamint Lengyelország, Skandinávia és a balti államok is egy erősebb konfrontációt szeretnének Oroszországgal szemben, az uniós gazdasági szankciók meghosszabbítása is ennek köszönhető – magyarázta.

Törökország elszigetelődött, túl sok ellenséget szerzett, ezért békültek ki Oroszországgal és Izraellel, hogy ne kelljen túl sok fronton harcolniuk. Közben az oroszok is megjelentek Szíriában”elhúzták a háborút Ukrajnából”, hogy ne az orosz határtól pár száz kilométerre eszkalálódjon a konfliktus.  Így Oroszország nélkülözhetetlenné tette magát az „aktuális fő ellenség”, az Iszlám Állammal szembeni harcban – jegyezte meg.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szeretné Törökországot egy regionális hatalommá tenni, ez azonban nem sikerül neki. A Nyugat nem nézi túl jó szemmel az ilyen „elszabadult hajóágyúkat”, talán ezért is akarják Törökországot integrálni az Európai Unióba, hogy az uniós szabályok alapján szorosabban tudják ellenőrizni. Erdogan attól fél, hogy demokratizálják az országát, a terrorellenes törvények árnyékában azonban a kritikusokkal szemben keményen fellép – hangoztatta.

Annak kapcsán, hogy Németország növelni tervezi katonai kiadásait, azt mondta: Németország a britek távozása után Európa vezető gazdasági és politikai hatalma is. (…) A német védelmi doktrína átalakításával Oroszországot tekintik fő riválisuknak. Itt nagyon sok „forró konfliktus” is van már a kibertérben. Hackerek támadják a nyugati célpontokat, illetve a propagandaháború is folyik. Csak magyar nyelvű, orosz propagandaportálból tíz van, elképzelhetjük, hogy Franciaország és Németország ellen hány dolgozik – vetette fel.

A németek 10-15 ezer fővel bővítenék a hadsereg létszámát. Egy új fegyverkezési hullám indult el Nyugat-Európában. Arról még vita van, a német és a francia fegyvercégeket „összenyissák-e”, hogy egy nagyobb piacot olcsóbban tudjanak ellátni – mondta a politológus.

Szövetségépítéseket látunk, az oroszok próbálnak kapcsolatokat építeni Iránnal, Irakkal, Szíriával. A NATO pedig az Európai Unióval szeretne egy partneri viszonyt létrehozni, és az eddig semleges országok – Svédország, Finnország, Ausztria – is közelednének a katonai szövetséghez, egyre inkább részt vennének a konfrontációban – hangoztatta.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »