Kiszámíthatatlan a marosvásárhelyi ingatlanpiac

Kiszámíthatatlan a marosvásárhelyi ingatlanpiac

A jó övezetekben 10-15 százalékkal, máshol 1-3 százalékkal nőttek a marosvásárhelyi ingatlanárak az elmúlt esztendőben. Érdekes módon a nagyobb családi házak ára csökkenő tendenciát mutat, és divatba jött a vidékről való visszaköltözés. Trella-Várhelyi Tamás ingatlanszakértő az idénre pangást jósol.

tombhaz_domb_2_or_b

„Kiszámíthatatlanul, nem normálisan alakultak az árak a 2016-os évben a marosvásárhelyi ingatlanpiacon. Ráadásul a mozgás is gyenge volt, alig-alig élénkült a piac” – foglalta össze az elmúlt év tapasztalatait Trella-Várhelyi Tamás, az egyik helyi ingatlanügynökség vezetője. Szerinte már az is logikai bukfencnek számít, hogy a jó övezetekben, mint például a főtér, a Kornisa (Párkány) sétány és a November 7. lakónegyed akár 10-15 százalékkal is nőttek az árak, holott a gazdasági mutatók ezt semmiként nem indokolták.

Ehhez képest a nem túl népszerűnek tartott Meggyesfalvi negyedben és az Adyban alig egy-két, legfeljebb három százalékos drágulás észlelhető. Marosvásárhely jobb övezeteiben egy garzon 25 és 30 ezer euró között vásárolható, a kétszobás tömbházlakásért 40 és 50 ezer euró között kell fizetni, míg a 72 négyzetméter körüli háromszobás elérheti a hatvanezer eurót. A négyszobások ennél mintegy 5-7 ezer euróval kerülnek többe.

Csökkenő házárak

Míg a lakónegyedi tömbházak enyhén drágultak, a tizenöt-húsz évvel ezelőtt épült családi házak ára lényegesen csökkent. „Forradalom után bejött az akkor középkorú, tele pénztárcával rendelkező falusi, épített egy kilencszobás hodályt, s most azon veszi észre magát, hogy öregségére ott maradtak ketten a feleségével” – mondja a szakember, aki szintén a forradalom után vágott bele az üzletágba. Mint állítja, az efféle, kétes ízléssel épített monstrumokat ma már nagyon nehéz százezer euró fölött értékesíteni. Aki manapság nagy házat akar magának, nem egyszerű rajz alapján építi, hanem komoly tervezőhöz és belsőépítészhez fordul.

Már nem trendi falura költözni

Míg néhány évvel ezelőtt nagy divatnak számított kiköltözni városról, mára kezd megfordulni a trend. Azok, akik a kétezres évek elején valamelyik peremközség szép kilátással rendelkező domboldalára építettek, kezdik bánni akkori döntésüket. Az idő ugyanis nem őket igazolta: a vidéki önkormányzatok „megfeledkeztek” akkori hangzatos ígéreteikről, és a mai napig sem közművesítették teljes egészében a falvak új utcáit. Ezek nagy részét még ma sem fedi aszfaltszőnyeg, a kiköltözöttek a sarat dagasztják. Ilyen jellegű – csatornázás vagy aszfalt nélküli – utcák viszont nemcsak Vásárhely környékén, hanem a városban is találhatók. A vidékre menekültek gondjait továbbra is tetézi az ingázás.

A városi buszjáratok 2017-ben is jobbára az 1989 előtti útvonal és menetrend szerint közlekednek, kevés az olyan járat, amelynek végállomását néhány kilométerrel odébb költöztették volna. Hiába épített a megye egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztője, a Bența testvérek cége két nagy lakóparkot Marosszentkirály és Jedd határába, a kiköltözöttek tíz éve kénytelenek saját autóikkal ingázni, ami iskolás gyermekük délutáni programja esetében komoly fejfájást okozhat. Trella-Várhelyi már több olyan családról tud, aki épp a felsoroltak miatt visszaköltözött városra, ahol most beéri egy kisebb ingatlannal.

Stagnálásra számíthatunk

A szakember úgy véli, az idén már nem drágulnak a lakások. „Egy kétszobás tömbházlakás elérte a 45-50 ezer eurós árat. Ennél többet nem lesz, aki adjon, még az sem, aki bankkölcsönt venne fel. Mert aki megengedhetné magának, az nem egy ekkora blokkba fog költözni” – magyarázta. Trella-Várhelyi Tamás úgy véli, az idén a városi, régebbi házak lesznek a menők. Azokat vagy felújítják, vagy lebontják – állapotuk, illetve az új tulaj igényei és anyagi lehetőségei függvényében.

Hogy miért nem telket vásárolnak azok, akik városon szeretnének építkezni, a válasz pofonegyszerű: Marosvásárhely szinte valamennyi övezete már túlzsúfolt, így rendkívül kevés az eladásra kínált telkek száma. A nagyobb belvárosi telkek négyzetméterenként legalább 150 euróba kerülnek, a jóval olcsóbbak viszont annyira kicsik, hogy városrendészeti szempontból nem felelnek meg egy újabb ingatlan felhúzására. A település szélén viszont már 25-30 euróért is lehet beépíthető földet kapni.

Nem nagy üzlet ingatlanba fektetni

Trella-Várhelyi Tamás szerint a tavalyi enyhe mocorgás után az idénre pangás várható. Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények közt érdemes-e a megtakarított pénzt ingatlanba fektetni, nem tudott egyértelmű választ adni. Kifejtette, hogy ma már nem aranyszabály, hogy az ingatlanban mindig áll, illetve gyarapodik a pénz. „Azt láttuk, hogy 2008 óta jobbára csökkennek az árak. Azt mondják, az a jó befektetés, amely tizenöt éven belül megtérül. Egy ingatlan bérbeadása manapság aligha térítené meg ennyi idő alatt a tőkebefektetést” – vélekedett a szakember.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »