Királyhelmecen megelevenedtek 1956. október 23-a eseményei

Királyhelmecen megelevenedtek 1956. október 23-a eseményei

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.” (Bibó István)

A 65 évvel ezelőtti budapesti tömegtüntetésből – a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel – fegyveres felkeléssé változott forradalmi napokról tegnap a Bodrogközi Magyar Közösségi Házban is megemlékeztek. Házigazdaként Pásztor István, a Lórántfy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás elnöke köszöntötte a teltház közönségét.

Az ünnepi beszédet a Csemadok Tőketerebesi Területi Választmányának elnöke, Kopasz József mondta el. Felelevenítette a forradalmi napok történéseit, kezdve a budapesti műegyetemisták 16 pontból álló követeléseivel, folytatva a szovjet csapatok ideiglenes, látszólagos kivonulásán át a nyugat-európai országok kinyilatkoztatásáig, miszerint semmilyen segítséget nem adnak Magyarországnak.

Beszélt arról is, hogy 1989-től október 23-a magyarság számára kettős ünnep, mert ekkor kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, de ez a nap egyben az újkori demokrácia sárbatiprására is emlékeztet.

Pont tegnap volt 15 éve, hogy a szocialista kormány rendőrsége a forradalom 50.évfordulóján az utcára vonult emberek közé lőtt, újból – ezúttal gumilövedékekkel. Említést tett még arról is, hogy nem csak a megtorlástól tartó magyarországiak emigráltak, hanem elég sok bodrogközi is ezt a megoldást választotta.

Az ünnepi beszédet követően, a Kassai Thália Színház művésznője, Dégner Lilla rendezésében láthattunk egy irodalmi összeállítást. Az est vastapssal zárult, szinte csak dicsérő szavakat lehetett hallani a távozó közönség szájából: „…hihetetlenül színvonalas este volt,… nagyon ügyesek voltak mindannyian,… hogy ez mennyire kerek volt!, …ez többet ért, mint megnézni egy filmet az eseményekről…“.

Hírdetés

Pásztor István elmondta portálunk olvasóinak, hogy a tavalyi intézkedések miatt elmaradt rendezvényük után nagy öröm számára, hogy ennyien összejöhettek és méltón megemlékezhettek a Hősökről.

Évek óta együttműködik Dégner Lillával, aki a Házon belül pár éve foglalkozásokat tart növendékeinek, ők voltak a tegnapi ünnepi műsor fénypontjai. Felkérték még Varga Szabolcs egyetemi hallgatót, Balogh Mónikát, a bolyi alapiskola tanítónőjét és a gimnazista Dócs Annát, aki Szabolcshoz hasonlóan zongorajátékával járult hozzá az irodalmi kollázshoz.

Megkértük a művésznőt, árulja el nekünk, miként állította össze az ünnepi műsort. Mint elmondta, az volt az alapkoncepciója, hogy a növendékeihez szerette volna igazítani az összeállítást. Ezért eleve ilyen szemüvegen át nézte a fellelhető, rendelkezésére álló tematikus anyagokat. Megörült, amikor megtalálta a 9 éves kislány, Klárika forradalmi napokról írt, fennmaradt naplóbejegyzéseit.  

Úgy gondolta, ennél hitelesebb anyagot nehezen találhatna.  

A gyerekek elmondásában Klárika emlékei – a forradalom előestéjétől kezdve egészen a leveréséig – összefonódtak a Lilla által narrált 56-os felnőtt emigránsok visszaemlékezéseivel. Balogh Mónika olvasta fel Nagy Imre rádióbeszédét. A prózai részeket dalok színesítették. A Valahol Európában musical eredetileg tervezett két részlete helyett, mivel az egyik kislány sajnos megbetegedett, másra esett a választás. Így a Valahol Európában és A zene, az kell dalokat énekelték. Bródy János Ha én rózsa volnék dala a szabadság szimbóluma generációk számára, így természetesen ez sem maradhatott ki. A finálé dala pedig a Pál utcai fiúk grund jelenete lett Lilla választásában. Bari Fatima, volt királyhelmeci gimnazista, jelenleg debreceni egyetemista hangfelvételről volt részese darabjuknak. Ő volt a Hang a felvételen Márai Sándor Mennyből az angyaljában. Ebben a részben külön köszönet illeti Kovács Gézát, a Thália Színház hangmérnökét – mondta el Dégner.

„Én mindig a gyerekekre akarok építeni, ők a kiinduló pontjaim. Ezen belül is figyelek mindegyikük külön egyéniségére. Ezért is kihívás úgy összeállítani a műsort, hogy valóban az adott gyerek karakteréhez illő szerepet találjak. Ha ebben hibázom, mesterkélt lenne az előadásmód, soha nem szeretnék egy szerepet bárkire is rákényszeríteni. A célom, hogy foglalkozásainkon, előadásainkon jól érezzék magukat. Ha valakinek valami nem tetszik, megbeszéljük, lecseréljük azt megfelelőre. Sokszor hoznak a gyerekek saját ötletet, megoldást, aminek csak örülök. Ennek az ünnepi műsorunknak az alapötlete ugyan az enyém, de a végeredményt együtt formáltuk, az egész csapat (az eddig említetteken kívül még Balog Viktória, Dubík Sonja Antoinette, Dubík Esther Júlia, Mary Jane Csorbová, Tavarszky Rebeka, Bánhegyi István András, Tipán Árpád és Tóth Dávid János) érdeme.“ – monda a művésznő.

Pásztor István, megköszönve a fellépők színvonalas műsorát, a nap emlékére mindegyiküknek egy díszes kis mézeskalács szívet ajándékozott. Ha majd egy szép napon a diákok közül valaki neves színművész lesz, emlékezhessen arra, hogy itt, a Királyhelmeci Magyar Közösség Háza falain belül indult el pályája.   


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »