Kinyílt a hitelcsap, de a bankok még szigorúak

Ugyan az idei első félévben 50 százalékkal több kölcsönt vettünk föl, mint tavaly ugyanekkor, a családok pedig egyre bátrabbak, olyan ingatlanpiaci lufitól nem kell tartani, mint amilyen a válság előtt kialakult. A magukat megégető bankok a hitelezést még most sem pörgetik maximumra.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint lendületesen növekszik a hitelezés: a családok idén júniusban 7 év után ismét több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Olyannyira komoly az emelkedés, hogy az idei év első felében 56 százalékkal több lakáskölcsönt kaptak a bankoktól az ügyfelek, mint 2015 azonos időszakában.

„Egyelőre nem látszik, hogy bármi fékezné ezt a folyamatot. A válság idejét jellemző túlzott óvatosság mostanra már a múlté, habár azt nem lehet mondani, hogy meggondolatlanná váltak volna az emberek” – mondja Drabos Tünde, a Balla Ingatlanirodák hitelezési üzletágának vezetője. Arról tehát szó sincs, hogy a családok mindent hitelből szeretnének megvásárolni, mint ahogy 2006–2007-ben tették. A többség inkább arra törekszik, hogy minél hamarabb visszafizesse a felvett kölcsönt, ráadásul az emberek megtakarításokban, lakástakarék-pénztárakban is gondolkodnak.

Még szigorúak a bankok

A túlzott eladósodást persze az azóta hozott törvények sem teszik lehetővé, de a bankok még az azokban szereplő számokra is ráhagynak. Ez azt jelenti, hogy eleve nem terhelhetik meg a jövedelmet 50 százaléknál nagyobb mértékben havi törlesztőrészletekkel, és az önerőnek is el kell érnie az ingatlan értékének 20 százalékát, viszont a gyakorlatban inkább 30 százalékról beszélhetünk – kivéve persze a prémium ügyfelek esetét.

Lassan azok a bankok is kiengedték a féket, amelyek az előző hitelfelvételi robbanás után nagyon megégették magukat. Jó példa erre a Budapest Bank, amelynél eddig szigorúan az ingatlan értékének 75 százalékáig finanszírozták az ingatlanvásárlást, most viszont a jó adósoknál már náluk is elérheti ez az összeg a 80 százalékos törvényi maximumot.

A hitelfelvételi kedv növekedésével párhuzamosan a kamatok is egyre csökkennek. „A mérséklődés már tavaly elindult, így júniusra az átlagos lakáskölcsön kamata 4,94 százalékra csúszott. Az egy évnél rövidebb, 3-6 hónapos kamatperiódusok esetében 3-4 százalékos kamatokról beszélhetünk, míg a hosszabb, mondjuk 5 éves kamatperiódusoknál inkább átlagosan 5-6 százalékról” – mondja Drabos Tünde. Persze a kamat pontos mértéke ügyfelenként eltérő, vagyis nem mindenki számára ugyanannyi. Jellemző egyébként, hogy mivel az ügyfelek most inkább a biztonságra törekszenek, így a drágább, de hosszabb kamatperiódusú hiteleket választják.

Nőttek a hitelösszegek

A családok átlagosan 7-8 millió forintnyi hitelt vesznek fel, ami jelentős növekedés a válság évei során jellemző 5-5,5 milliós összeghez képest. Az átlagos futamidő most is 20 év körüli, rövidebb távban jellemzően csak a tehetősebb vevők gondolkodnak. Mindez a fent említett számokkal havi 60 ezer forintos törlesztőrészletet eredményez. Ezt egyre többen merik bevállalni, már csak azért is, mert amúgy bérlakásban élnek, annak bérleti díja pedig bőven meghaladja a havi törlesztőrészlet értékét.

A családi otthonteremtési támogatásra jogosultakat a piac még nem különösebben érzi, főleg mert még nem készültek el azok az új lakások, amelyekre azt igénybe lehet venni. Jelenleg összességében az ingatlanvásárlóknak csak nagyjából 25-30 százaléka él a csok nyújtotta lehetőséggel.

A helyzet összességében még így is biztatónak tűnik, hiszen a megnövekedett hitelfelvételi kedv önmagában nem jelenti azt, hogy a közeljövőben ismét komolyabb gondok adódhatnak a törlesztéseknél, vagy hogy egy újabb lufi fújódna. Ezek a hitelek olyan forinthitelek, melyek még egy 5-6 százalékos kamatemelkedés mellett sem jelentenek olyan elviselhetetlen mértékű törlesztőrészleteket, mint ami a frankhitelekre jellemző volt. Ráadásul mind a bankok, mind pedig az ügyfelek sokkal megfontoltabbá váltak azóta.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »