Kínaiak és oroszok viszik a hazai lakásokat

Tavaly az egy évvel korábbinál mintegy 50 százalékkal több külföldi, nem uniós állampolgár vett ingatlant Magyarországon – derül ki a Miniszterelnökség által közzétett adatokból. Az érintettek elsősorban továbbra is Budapesten, illetve Pest megyében, valamint Zala megyében keresnek házat, lakást.

Kínaiak, oroszok, ukránok, izraeliek – tavaly elsősorban ezek a nem uniós állampolgárok vettek Magyarországon lakóingatlanokat. Az adatok szerint míg 2014-ben összesen 1815 külföldi vett ingatlant hazánkban, addig a számuk tavaly már 2708 volt, vagyis ötven százalékkal több külföldi vásárolt magának hazánkban lakást, üdülőt. Az adatokban nincsenek benne az uniós tagállamok polgárai, akik szabadon vásárolhatnak lakóingatlanokat Magyarországon, bár az unión kívüli állampolgárok is viszonylag egyszerűen juthatnak hozzá ezekhez.

A statisztika szerint a vásárlások kétharmada Budapesten történt, ezt követte Zala, Pest, majd Győr-Moson-Sopron megye. Nógrád megyére mindössze 3, míg Bács-Kiskunra 6 vásárlás jutott. Ami az ingatlanok típusait illeti, főként lakóházak, illetve lakások keltek el a külföldiek körében, nyaraló, hétvégi ház, illetve gazdasági épület elenyésző számban szerepel a listán.

Kétszer annyi kínai

A részletekből kiderül az is, hogy egy év alatt csaknem duplájára nőtt a Magyarországon lakóingatlant vásárló kínaiak száma. Akkor a fővárosban 355 kínai vásárolt ingatlant, ez a szám tavaly már 641 volt. Ez elvben magyarázható lenne a letelepedési kötvények számának felfutásával, de ahhoz nem feltétel, hogy valakinek saját tulajdonú ingatlana legyen Magyarországon, hiszen elegendő, ha például albérleten keresztül van magyarországi lakcíme. Az oroszok száma ebben a körben nem változott érdemben, a két évvel ezelőtti 236 után tavaly 219-en vásároltak ingatlant. Őket az ukránok követik 174-gyel, majd az izraeliek (70), az amerikaiak (58), az egyiptomiak (44), a törökök (36) és a szírek (25) jönnek sorban a budapesti ingatlanvásárlásoknál.

– A nem uniós országból származó külföldiek jelenléte nem markáns, a vásárlások mintegy 2-3 százalékát adják, bár az tény, hogy az utóbbi két évben érezhető némi „visszaszivárgás” – fogalmazott lapunknak Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Mint azonban elmondta, ez még mindig messze van a 2000-es évek adataitól. Akkor, a válság előtt sok volt az ír vagy az izraeli vásárló, most a kínaiak és az oroszok dominálnak. Elsősorban befektetési céllal veszik a lakásokat, ingatlanokat, és főleg olyanokat keresnek, amelyek könnyen eladhatók. Azok, akik életvitelszerűen élnek abban az ingatlanban, amit megvásárolnak, a magasabb színvonalú lakásokat is keresik, míg a befektetési céllal vásárlók körében a 40–60 négyzetméteresek népszerűek, amelyekből egy-egy befektető nemritkán tucatnyit is megvásárol.

Befektetésnek veszik

– Jellemzően befektetési típusuk a vásárlások – erősítette meg Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy vannak olyan, tartósan külföldön élő magyarok, akik külföldről vesznek magyarországi ingatlant, ők viszont nem feltétlenül jelennek meg a statisztikában. Ezzel együtt az éves, nagyjából 110 ezres forgalom 2-3 százalékát adja ez a csoport, ha pedig az uniós országok polgárait is ide vennénk, 5–10 százalék közé nőne az arány. Sőt gyakori megoldás a külföldiek körében, hogy nem saját név alatt vesznek ingatlant, hanem Magyarországon céget alapítanak, és az vásárol, így ők sem szerepelnek a statisztikákban.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint jelenleg 146 ezer külföldi állampolgár él Magyarországon, közülük több mint százezren valamelyik európai ország állampolgárai. A legnagyobb számban Budapesten élnek külföldiek. Baranya és Somogy megye kistelepülései a holland nyugdíjasok körében népszerűek, Győr-Moson-Sopron megyében pedig van olyan település, ahol az ingatlanok 20 százalékának osztrák tulajdonosa van. A Zala megyei Hévízen elsősorban orosz állampolgárok vásároltak az elmúlt években szállodát és más ingatlant.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »