„Kínában is szívemből beszéltem” – László Noémi kolozsvári költő egyedüli magyarként vesz részt egy sanghaji konferencián

„Kínában is szívemből beszéltem” – László Noémi kolozsvári költő egyedüli magyarként vesz részt egy sanghaji konferencián

„A költő csak akkor maradhat hivatásához hű, ha szívéből beszél, Kínában is szívemből beszéltem” – mondta el a Krónikának László Noémi kolozsvári költő, műfordító, aki egyedüli alkotóként vesz részt az egész magyar nyelvterületről Sanghajban a május 21. és 27. közt szervezett, európai és kínai alkotók részvételével zajló irodalmi konferencián.
„Leginkább azért kell a mesebeli hősnek, a költőnek messzire utaznia, hogy újra és újra felfedezze, semmi sem megingathatatlan, semmi sem feltétlenül örök, bármennyire tiszteletlenül hangzana is ez” – fogalmazott László Noémi kolozsvári költő, műfordító, aki egyedüli alkotóként vesz részt az egész magyar nyelvterületről a Kína legnagyobb városában, Sanghajban május 21. és 27. közt szervezett, európai és kínai alkotók részvételével zajló irodalmi konferencián.

A másodízben szervezett EU–China International Literary Festival elnevezésű rendezvényen 26 kínai szerző, valamint számos európai országból – többek közt Spanyolországból, Szlovéniából, Portugáliából, Lettországból, Írországból, Németországból, Franciaországból, Csehországból – érkező író, költő, fordító értekezik az irodalom, a prózaírás, történetmesélés különféle vonatkozásairól, fikció és igazság viszonyáról, arról, hogy miképpen olvas az író.

„Angolul és kínaiul folynak a beszélgetések, események. Nyilván azt a szerzőt olvassák a nagyvilágban, akinek a műveit lefordították angolra. Tőlem angolul csak annyi elérhető, amennyit én magam fordítottam angolra – ez más írók teljesítményeihez képest nevetségesen pontatlan és kevés,

– mondta el megkeresésünkre a kínai városban tartózkodó kolozsvári költőnő.

Hozzátette, azt mondja el Kínában a beszélgetéseken, hogy aki ír, az a széppel és az igazzal dolgozik, ellenben manapság egyre többen akarják megmondani, mi szép, és mi igaz, miközben ezek nem megmondható, hanem adott dolgok kellene hogy legyenek – vagy legalábbis ehhez szoktunk hozzá az európai kultúrában. „Messziről vizsgálva a kérdést rájövünk, hogy ez nem annyira egyszerű: a szép nem feltétlenül szép, az igaz nem feltétlenül igaz: nem minden irányból, nem úgy, nem akkor, nem azért” – fogalmazott László Noémi. Úgy vélekedett,

a magyaroknak gyakran Petőfi, a forradalmi költő a példaképük, miközben mindent elfogadnak, csak épp azt nem, ami forradalmi, és ez sok vonatkozásban igaz.

„A költő feladata éppen ez: mindent megkérdőjelezni, folyton, csak azért is. Nem véletlen, hogy nálunk hagyományosan felnéznek a költőre, mert annak idején a költő volt az, aki az igazat úgymond kimondta. A költőt nem lehet megnyergelni, mert megnyergelt ember nem mondhat igazat, a költő csak akkor maradhat hivatásához hű, ha szívéből beszél. Én Kínában szívemből beszéltem, és látszólag mindenki el volt ragadtatva. A beszédmódot József Attilától tanultam kamaszkoromban” – mondta a költő.

László Noéminek tíz verseskötete látott napvilágot, nemrég tüntették ki az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Méhes György-nagydíjával, korábban József Attila-díjat is kapott.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »