Kína új vízi utakat keres

Kína új vízi utakat keres

Jelentősen lerövidülne a Sanghajból induló teherhajók útja, ha nem az indiai szubkontinens megkerülésével és a Szuezi-csatornán, hanem Ázsia északi partjait követve a Jeges-tengeren keresztül jutnának Európába. Kína nagy reményeket fűz az arktikus útvonalhoz, amely nemcsak az észak-európai kikötők, hanem Kanada felé is megkönnyítené a kereskedelmet.

Az északi tranzitútvonal az arktiszi jégsapkától délre egyre kedvezőbb feltételeket biztosít nagy tömegű szállítmányok mozgatására, ugyanis a globális felmelegedés miatt a jégterület zsugorodik, észak felé húzódik. A nyári, melegebb időszakban északon szinte 24 órán keresztül világos van, így napfényben hajózhatnának a kereskedelmi tengerjárók. Ami eddig csak elmélet volt, úgy tűnik, az üvegházhatás miatt valósággá válik. A kínai kormány nemrég egy 350 oldalas tanulmányt adott közre, amelyben arra bátorítja a tengeri kereskedőket, hogy Kanada felé választhatják a rövidebb, így olcsóbb és gyorsabb útvonalat.

– Ha elfogadottá válik ez az út, az közvetlen és jelentős hatással lesz a vízi úti szállítási útvonalakra és a nemzetközi kereskedelemre, a világgazdaságra, a tőkeáramlásra, a nyersanyagpiacra – fogalmazott egy kínai kormánytisztviselő. A tanulmány inkább útmutatónak, itinernek felel meg, pontos útvonal megjelölésével a kanadai északi szigetvilágban.

Az új, 7100 tengeri mérföldes útvonal Sanghaj és a kanadai Hudson-öböl partján található Deception Bay arktikus kikötő között így 26 napra csökkenne. Kínai hajózási szakemberek elismerik, hogy az újítás veszélyeket is rejt, mint például a jég fogságából szabadult, sodródó hajóroncsok, a kiszolgáló infrastruktúra hiánya vagy pedig az időjárás változékonysága. Ugyan ma még nem mondható, hogy a kínaiak részéről napi gyakorlat lenne a Kanada jeges északi szigetvilágában való navigálás, de az biztos, hogy az ázsiai nagyhatalom készül az északnyugati átjáró hatékonyabb kihasználására.

Ugyanez az átjáró segítheti hozzá a kínaiakat az Európába való könnyebb eljutáshoz. Míg a megszokott ázsiai kereskedelmi útvonalat jellemzően 33 nap alatt teszik meg a hatalmas konténerszállítók, Szibéria partjait követve, hatezer kilométer megspórolásával húsz nap alatt lenne elérhető a hamburgi kikötő. A jeges-tengeri hajózásban eddig az oroszok jártak elöl, a Szovjetunió idején nagy mennyiségű nyersanyag mozgott ezen az útvonalon. Ma is orosz atommeghajtású jégtörőt bérel az a fuvarozó, aki erre akarja célba juttatni áruját. Ez tonnánként 5–10 dollárba kerül, és egyfajta tengeri adóztatásként lehet felfogni. Kína saját építésű jégtörővel készül megtörni a jeges-tengeri monopóliumot, 2012-ben már kifutott a jeges vizekre a Hósárkány névre keresztelt vízi járművük.

Becslések szerint a globális vízi utak megrövidítése nem fogja rontani Szuez üzletét. 2050-re alig 850 északi tranzitra lehet számítani éves szinten, míg a Vörös-tenger és a Földközi-tenger közötti átjárót ma is 19 ezer hajó használja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 31.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »