Kimondják az idegen népesség betelepítésének tilalmát

Az igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a kormány kedden benyújtja az Országgyűlésnek az alaptörvény hetedik módosítását, amely tíz cikkből áll és alapvetően három témakört érint.

Trócsányi László az MTI-nek kiemelte, az alaptörvény tervezett módosításának egyes rendelkezéseiről 2016 őszén már vita folyt az Országgyűlésben, akkor azonban az ellenzék támogatásának hiánya miatt azokat nem fogadták el.

A miniszter hangsúlyozta, az első témakör Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmére és a menedékjogra vonatkozik. Ezen módosítást azt tette szükségessé, hogy Európa és Magyarország olyan új kihívásokkal áll szemben, amely “nemzeti szuverenitásunk megerősítését teszik indokolttá” – fogalmazott.

Elmondta, hogy a szuverenitás és az alkotmányosság védelme érdekében kiegészül a Nemzeti hitvallás: kötelezettségként írja elő az állam szerveinek – összhangban az Alkotmánybíróság döntéseivel – az alkotmányos önazonosság védelmét. Hozzátette: európai uniós összefüggésben az alapvető jogok és szabadságok gyakorlásának összhangban kell állnia az alaptörvénnyel, valamint Magyarországnak az ország területi egységére, népességére, államformájára, állami berendezkedésére vonatkozó rendelkezési jogosultsága sem korlátozható.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban az igazságügyi miniszter kiemelte, “kimondásra kerül az idegen népesség betelepítésének tilalma, a módosítás megerősíti azt a nemzetközi jogban bevett alapelvet, hogy az államnak jogában áll meghatározni azt, hogy területén ki élhet”.

A rendőrség fontos szerepet kap majd a jogellenes bevándorlás megakadályozásában – tette hozzá.

A módosítás azt is kimondja, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nincs kitéve – ismertette. A miniszter szerint a módosítás indoka, hogy a menedékkérők, migránsok döntő többsége olyan biztonságos országokon keresztül érkeznek Magyarország határára, amelyekben meg sem próbálnak menedékjogi kérelmet előterjeszteni.

Trócsányi László azt is elmondta, “szakmai meggyőződése 1990 óta egy tapodtat sem változott”, így kiemelt fontosságot tulajdonít a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlensége megteremtésének. Az alaptörvény-módosítás második témaköre megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így mintegy 70 évvel a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság megszüntetése után újra lehetőség nyílik – a magyar történeti hagyományoknak megfelelő – a rendes bíróságoktól elkülönült, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására – mondta.

Kitért arra, hogy a szervezeti függetlenség megteremtését célzó előkészítő munkálatok megkezdődtek az Igazságügyi Minisztériumban és annak elkészültét követően jogalkotási csomagot a tárca a kormány elé terjeszti.

Trócsányi László beszámolt arról, a bíróságokat érintő további alaptörvényi módosítás a bírósági jogértelmezését illetően a hatályoshoz képest részletezőbben állapítja meg, hogy a jogalkotási cél elsősorban hogyan ismerhető meg egy jogszabály esetében.

Az alaptörvény harmadik témaköre fokozottabb védelemben kívánja részesíteni a magán- és a családi életet, valamint az otthont, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit (digitalizáció, technológiai fejlődés, drónok) – mutatott rá. A tervezett rendelkezés összhangban van számos más ország nemzeti alkotmányában lévő szabályokkal – összegezte a miniszter.

MTI


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »