Kilátásba helyezte lemondását a japán császár

Kilátásba helyezte lemondását a japán császár

Bizonytalanná vált a japán trón sorsa, miután Akihito császár televíziós beszédében arról beszélt, hogy kora és betegsége miatt egyre nehezebbé vált feladatainak ellátása.

Ha mérlegre teszem azt, hogy egészségi állapotom folyamatosan romlik, aggódom, hogy nehézzé válhat számomra egész lényemmel teljesíteni feladataimat az állam szimbólumaként, ahogy eddig tettem – mondta el 1989-ben kezdődő uralkodásának mindössze második televíziós beszédében Akihito japán császár. Noha nem mondta ki egyenesen, hogy lemondana – mivel azzal beleszólhatott volna a japán belpolitikába, ez pedig tilos az uralkodó számára – általános vélekedés, hogy a császár ezzel lehetséges lemondására célzott. Erre egyébként nemcsak hogy mintegy kétszáz éve, 1817 óta nem volt példa, még alkotmányt is módosítani kellene hozzá. Csakhogy az Abe Sindzo miniszterelnökkel szövetséges konzervatívok nem szeretnék megváltoztatni a jogszabályokat, vagyis a császárnak életfogytig kellene viselnie a posztot.

Akihito túl van egy szívműtéten, de prosztatarákkal is kezelték. Jelen állás szerint legidősebb fia, az 56 éves Naruhito koronaherceg követné a trónon, mivel azonban Naruhitónak nincs fiúörököse, és a törvény értelmében nő nem örökölheti az uralkodói széket, Naruhitót a sorban öccse, Akisino herceg követi. Az Aszahi Simbun nevű sajtóorgánum által megrendelt közvélemény-kutatás során megkérdezett japánok 84 százaléka egyébként engedné lemondani a császárt legidősebb fia javára, miközben mindezt csak 5 százalék ellenezné. Hetvenhárom százalék azt is támogatná, hogy régenst nevezzenek ki az uralkodó tehermentesítésére.

A japán császárnak az ország második világháború utáni pacifista alkotmányának értelmében nincsenek politikai jogkörei, a „nép egységét” és magát az államot szimbolizálja. Nem volt ez mindig így: a korábbi uralkodókat istenként tisztelték a távol-keleti szigetországban, a császár japán neve – Tennó – is azt jelenti: „az ég ura”. Jelenleg Japánban hívják egyedül „császárnak” az ország uralkodóját, és ugyan a hajdani nyugati gyakorlattal ellentétben már évszázadok óta nem bevett gyakorlat, hogy a hadsereg főparancsnoki posztját is ő töltené be, fontos szerepe van a sintó vallási életben. A jelenlegi császár apja, Hirohito is „isteni” rangban lépett trónra, amiről az 1946-ban országszerte közvetített, híres rádióbeszédében mondott le.

Akihito korábbi megnyilvánulásai egyébként többször is élesen különböztek Abe miniszterelnök keményebb retorikájától. Tavaly, a második világháború végének 70. évfordulóján például arról beszélt, hogy „mély bűntudatot” érez a háborúban történtek miatt. Tette ezt szinte egy időben azzal, hogy Abe kijelentette: a múlt hibáiért a jövő nemzedékeinek nem kellene folyamatosan bocsánatot kérnie.

A császár mindenesetre próbálta kibékíteni hazáját más ázsiai országokkal. A régióban főként Dél-Koreával és Kínával feszült a viszony, ami leginkább a múltbéli sérelmek, legfőképpen a második világháborús japán terjeszkedés számlájára írható. Mivel azonban az uralkodó a napi politikába nem szólhat bele, szavait mindig alaposan meg kellett válogatnia.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »