Kilakoltatások a csúcson

Kilakoltatások a csúcson

Példátlan ütemben nőtt az utcára került adósok száma a márciusban lejárt kilakoltatási moratórium óta – értesült lapunk. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint azóta több mint 1500 kilakoltatás történt, ami a korábbi évekhez képest kiugróan magas adat. Miközben a magáncsőd intézménye kudarcot vallott, a végrehajtók jövőre is kilakoltatási hullámra számítanak.

Egymás után kerülnek az utcára a fizetésképtelenné vált adósok a márciusban lejárt kilakoltatási moratórium óta – derült ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataiból. A köztestület nyilvántartása alapján ugyanis több mint 1500 ingatlan-birtokba- adás történt augusztus 3-áig.

A legtöbb adóst, 777-et bírósági határozat alapján lakoltattak ki. Közel ugyanennyi adósnak, 637-nek azután kellett távoznia lakásából, hogy a tartozása ügyében eljáró önálló bírósági végrehajtó elárverezte az ingatlanát. Kiderült az is, hogy önkényes lakásfoglalókkal szemben is intézkedniük kellett a hatósági személyeknek, 122 alkalommal foganatosítottak kilakoltatást jogosulatlan lakókkal szemben.

A legalacsonyabb számban – mindössze 10 esetben – történt olyan kilakoltatás, ahol a végrehajtást kezdeményező pénzintézet eladta az ingatlant adósa feje fölül, ez esetben a végrehajtónak csupán az ingatlan kiürítéséről kellett intézkednie.

2013-ban 550 kilakoltatás volt

A kirívóan magas kilakoltatási adatok még komorabb képet mutatnak a korábbi évek statisztikáival összehasonlítva. A néhány hónap alatt lebonyolított 1500 kilakoltatáshoz képest 2012-ben egész évben „csupán” 700 lakóingatlant adtak birtokba sikeres árverést követően. Egy évvel később – 2013-ban – ez a szám 550-re csökkent, majd 2014-ben moratórium lépett érvénybe, tavaly pedig a tilalom részleges feloldása után ismét körülbelül 600 ingatlant ürítettek ki. A köztestület adatai alapján tehát az elmúlt öt hónapban csaknem háromszor annyi kilakoltatás történt, mint korábban egy év alatt.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke az adatokról a Magyar Nemzetnek elmondta, a kilakoltatási hullámra számítani lehetett, ugyanis az elmúlt két évben törvények és a moratóriumok védték a devizahiteleseket. A márciusban lejárt tiltás után pedig a végrehajtók sok leállított eljárást újraindítottak. Schadl György szerint a banki elszámolásokkal kapcsolatos viták sok esetben még csak mostanában zárulnak, így további végrehajtásokat indíthatnak újra a hitelintézetek.

A kar elnöke ugyanakkor kijelentette, az eddigi tapasztalataik alapján az adósok 70 százaléka az önálló bírósági végrehajtó vagy hitelezője felszólítására önként kiköltözik az ingatlanából.

Jövőre újabb hullám indul

A Magyar Nemzet információi szerint jövőre még nagyobb kilakoltatási hullámra számítanak a végrehajtók. A köztestület honlapján az áll, körülbelül 15 ezer ingatlan vár árverezésre. Ezek közül nagyjából 3500 ingatlant már megpróbáltak elárverezni, de sikertelen volt a licitálás. A legtöbb ingatlant ugyanakkor – közel 12 ezret – már harmadik alkalommal tűzték ki árverése. Ez pedig arra utal, hogy egyelőre nem kapkodnak a vevők végrehajtás alá került ingatlanok után.

Ahogy az adósok sem kapkodnak a családi csődvédelem után, habár a kilakoltatások nagy számával összefüggésben korábban több szakértő is a magáncsőd intézményének felfutását várta. Az Igazságügyi Minisztérium legfrissebb adatai alapján kevesebb mint 500 adós kezdeményezett magáncsődeljárást. Ez egyébként azért is érdekes, mert a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank is több tízezerre becsülte korábban azok számát, akiknek mentőöv lehet az intézkedés. A 626 millió forint közpénzt felemésztő adósmentő intézkedés kudarcáért azonban azóta sem a kormányzat, sem a jogszabályt a parlament elé terjesztő KDNP nem vállalta a felelősséget.

Harrach Péter tavaly novemberben az állami rádióban például arról beszélt, hogy a lakosság közömbössége annak köszönhető, hogy a sajtó rossz hírét keltette az új jogintézménynek. A minap pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a bankokat okolta a magáncsőd kudarcáért. Rétvári Bence a Magyar Időknek azt mondta, hogy a hitelintézetek csak a saját rövid távú érdekeiket nézik. Szavai szerint kevés információt adnak a csődvédelemről érdeklődő ügyfeleknek, így azok nem tudnak tájékozódni, hogy problémájuk megoldására alkalmas-e a jogszabály.

Rétvári szavaira azonnal reagált a Magyar Bankszövetség is. A szervezet főtitkára, Kovács Levente visszautasította a politikus vádjait. A megoldást Kovács az adminisztráció egyszerűsítésében látta.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »