Kiknek az érdeke a krími konfliktus?

Andrij Zolotarev ukrán politikai szakértő szerint a Krímben kialakult helyzet azoknak a politikai erőknek az érdeke, akik a konfliktus kiéleződésében érdekeltek.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elmondása szerint, augusztus 8-án éjjel az ukrán Védelmi Minisztérium által szervezett kémcsoport betört a Krím-félszigetre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Kijev ahelyett, hogy békés megoldást próbálna keresni a helyzet rendezésére, a terrorizmus útjára lépett.

Ukrajna cáfolja az FSZB értesüléseit, provokációnak nevezte azokat. Petro Porosenko ukrán elnök kijelentette, Kijev elutasítja a terrorizmus minden fajta megnyilvánulását, és cáfolja a terrortámadás tényét a Krímben.

A szakértő biztos benne, hogy az a helyzet, amely most a Krím körül kialakult, nem érdeke sem Ukrajnának, sem Oroszországnak. Csak azok a politikai erők lehetnek a helyzet nyertesei, akik az ukrán-orosz konfliktus kiéleződésére játszanak – írja a RIA Novosztyi. Ukrajnában ezek a pártok nagyon jól ismertek, bőkezű támogatóik vannak, saját fizetett hadsereggel rendelkeznek – mondta el Zolotarev. Az Ukrajna számára rosszabb variáció, ha ez valakinek a „saját” harca – tette hozzá.

A szakértő úgy véli, hogy a Krím-félszigeten kialakult helyzetnek nem lesznek komoly utóhatásai.

Ez a helyzet lehetőséget nyújt Oroszországnak arra, hogy ne vigye véghez a minszki megállapodások rá eső részeit. Ez az egész folyama a kelet-ukrajnai konfliktus további elmérgesedéséhez vezethet – fejtette ki véleményét Zolotarev.

Szerhij Szlobodcsuk ukrán külpolitikai szakértő úgy véli, Moszkva azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a szócséplés ideje lejárt, a konfliktus rendezését a „nagyfiúkra” kell bízni, azaz Ukrajnáról Moszkva és Washington fog majd dönteni – írja a Magyar Nemzet.

Furcsállja a Nyugat hallgatását a krími feszültség kapcsán a Lenta.ru orosz hírportálon írt elemzésében Alexander Rahr. A német politológust a történtek a 2008-as orosz–grúz konfliktusra emlékeztetik, amikor szintén mindenki az olimpiára figyelt, s ezt kihasználva próbált Szaakasvili helyzetelőnyhöz jutni. Az elemző hasonlót érez most is, hiszen Amerika az elnökválasztással van elfoglalva, míg Európa szabadságon van. A térség ismert szakértője szerint életet kell lehelni a minszki folyamatba, s nem elég azt hangsúlyozni, hogy a megállapodásnak nincs alternatívája. A szerződés teljesítése érdekében nem elég Moszkvára nyomást gyakorolni és elnézni, ahogy Kijev szabotálja a megállapodást. Rahr szerint a tisztánlátás érdekében meg kellene erősíteni az EBESZ ukrajnai mandátumát is.

Rovatok: KülföldTelepülés: OroszországCímkék: Krím-félsziget, Oroszország, ukrán-orosz viszony, orosz-ukrán konfliktus, Ukrajna, külföldForrás: Kárpátinfo.net


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »