Kik is valójában az angyalok, és hogy néznek ki?

Kik is valójában az angyalok, és hogy néznek ki?

Ha karácsonykor az angyalokra fókuszálunk, akkor a csomagolásban gyönyörködünk az ajándék helyett.

Ilyenkor, karácsony tájékán megszokott, hogy szó szerint elöntenek minket a keresztény szimbólumok, függetlenül attól, hogy hívők vagyunk-e vagy sem, kívánjuk-e vagy sem. A szent család és Jézus ábrázolásai mindenütt, minden formában visszakacsintanak ránk: hol szénából kötve, hol fából faragva, mézeskalácsból vagy marcipánból formázva – ki hogyan óhajtja. Jézus a leggyakrabban kisgyermek formájában jelenik meg karácsony táján, nem kis fejtörést okozva ezzel a gyerekeknek, akik azon morfondírozhatnak, hogyan is tud Jézuska mindenkinek ajándékot vinni, ha ő maga még kisbaba.

De a karácsony igazi sztárjai talán mégis az angyalok. Az angyalok mindenütt ott vannak a karácsonyi készülődésnél: ők segítenek Jézuskának elhozni az ajándékokat, de ők figyelik azt is, hogy a gyerekek szót fogadnak-e szüleiknek. Megkockáztatható az állítás, hogy nincs az országban (térségben) olyan háztartás, amelyben ne lenne legalább egy angyalka formájú karácsonyfadísz vagy egyéb csecsebecse. De kik is valójában ezek a titokzatos lények? Mi a szerepük a keresztény tanításban, s hogyan kapcsolódnak az Istenhez és az emberhez?

Dr. Kókai Nagy Viktor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, illetve a komáromi Selye János Egyetem oktatója, aki tanulmányt is írt az angyalokról (Hogyan kommunikálnak az angyalok? in: Studia Debreceni Teológiai Tanulmányok, 2015/1. (25-42)), elöljáróban leszögezi: „Sok helyen jelennek meg angyalok a Biblia lapjain, és számos eltérő vonást mutatnak. Egyben azonban minden beszámoló egyezik: Isten üzenetét tolmácsolják.”

Erre utal a nevük is, amely a görög angelosz szóból ered. Ennek jelentése: hírnök, hírvivő. Az angyalok tehát egyfajta közvetítőként tevékenykednek Isten és az emberek között, de ez nem ilyen egyszerű. „Sokszor az üzenet és az átadó szinte egybeolvad, sőt az üzenet küldője is majdhogynem eggyé válik annak közvetítőjével. Gondoljunk Jákob küzdelmére az angyallal (1Móz 32,23-31), vagy az Ábrahámnál megjelenő ismeretlenekre (1Móz 18), sem a történet szereplői, sem annak leírói nem képesek éles határvonalat húzni ezen személyek közé” – figyelmeztet Kókai Nagy.

Az angyalok létét sok kutató csak mint korhoz kötött mitológiai elemet értelmezi, mások korántsem ennyire radikálisak ebben a kérdésben, és elfogadják a tényt, hogy Isten ma is kommunikál angyalain keresztül. Ez azonban felhívhatja a figyelmünket arra, hogy célt tévesztünk, ha túlságosan az angyalokra fókuszálunk, hiszen azok – bármilyen formában létezzenek is – csupán közvetítői a lényegnek, ami pedig az isteni üzenet.

 

Az angyalok kiléte, megjelenési formái, s minden, ami velük összefügg, mégis ősidők óta foglalkoztatja az embereket. Ennek talán az lehet az oka, hogy az angyalokat egyfajta köztes elemnek tekintjük Isten és ember között, abban reménykedve, hogy rajtuk keresztül könnyebben eljuthatunk Istenhez. Nem véletlen, hogy az angyalokról szóló „tanítás” rég elszakadt a szigorúan vett bibliai tanítástól, és az ezoterika s különféle egyéb misztikus irányzatok kedvelt témája lett.

Ennek ékes bizonyítékát láthatjuk, ha a világhálón próbálunk tájékozódni a témában. Számtalan „garantált” információt találunk az angyalok nevétől, pontos számától és hierarchiájától kezdve feladataikon keresztül egészen a megjelenési formákig. A YouTube-on egyenesen angyalokat ábrázoló videókat is megnézhetünk. Különösen kedvelt téma természetesen a bukott angyalok és démonok kérdésköre.

De hogyan viszonyul mindehhez a Biblia, Kókai Nagy Viktor szavaival élve „kevésbé kidolgozott angyaltanával”? A teológus szerint az angyal kifejezés összesen 175 alkalommal jelenik meg az Újszövetségben. Az angyalok itt leginkább hírt adnak, cselekvésre buzdítanak és bátorítanak. „Különösen gyakori a megjelenésük Jézus születése és feltámadása környékén. Isten fiának a születését nemcsak beharangozzák, hanem nyomon is követik az Atya küldöttei (lásd Mt 1,18-25; 2,13-15; Lk 1,20-38; 2,8-14); kíváncsian csodálják meg ezt az egyszeri eseményét a történelemnek, amikor Isten emberré lett” – fogalmaz Kókai Nagy.

 

Hírdetés

S hogyan is képzeljük el az angyalokat? Ábrázolásukban sokféle típussal találkozhatunk a pufók, barokkos kisbabáktól kezdve egészen a félelmet keltő, haragos katonákig. S van az angyaloknak egyáltalán testük? Erre a teológus újra meglepően válaszol: „Nyilván, hiszen egyébként hogyan tudnának küzdeni Jákobbal, vagy enni Ábrahámnál. Van testük? Dehogy van, hiszen Nebukadneccarnak (Dán 4,10) és Józsefnek álmában jelennek meg, Zakariásnak látomásban (Zak 2), Illésnél pedig nem is lehet eldönteni a test kérdését (1Kir 19,4).”

Kókai Nagy szerint a Bibliában is sokféleképpen jelennek meg az angyalok. Van, amikor teljesen nyilvánvaló a kilétük s az, hogy nem közülünk valók, főleg, amikor álmokban vagy látomásokban jelennek meg. Máskor azonban pontosan úgy festenek, mint a hétköznapi emberek, s a próba része, hogy ennek ellenére hiszünk-e nekik vagy sem.

Ebből adódóan, ha személyesen találkozunk egy angyallal, akkor vélhetően farmerban és pólóban, vagy egy kávézóban ülve szólít majd meg bennünket, vagyis a leghétköznapibb helyen, a leghétköznapibb ruhában, a legkevésbé feltűnő módon fog elénk toppanni (vö. Zsid 13,1-2)

 – véli Kókai Nagy.

A teológus azonban rögtön arra is választ ad, hogy mi ennek a bizonytalanságnak az oka: „Egyértelműen az, hogy soha nem a személyük volt fontos, hanem az üzenetük; nem a külsejük, hanem a szavuk.” 

Ezen az úton elindulva felmerül a kérdés, vajon rendelkeznek-e önálló egzisztenciával, személyiséggel, tudással és akarattal az angyalok, vagy csupán egy-egy isteni üzenet továbbítását szolgáló médiumok. A teológusok értelmezése ebben a kérdésben is eltér. Egyesek szerint az angyaloknak van értelmük és szabad akaratuk, testük azonban nincs, mások úgy vélik, az angyalok nem önálló létezők, csupán a megbízatás idejére teremtettek, s annak elvégzésével létük megszűnik.

qfwerfefa

 

Ebből kiindulva meglehetősen kérdéses a személyes őrangyalok kultusza is. Aránylag elterjedt hiedelem, hogy mindenkinek van egy személyes őrangyala, aki éjjel-nappal mellette van, és óvja minden rossztól. Kókai Nagy szerint az Újszövetségben kevés utalás van erre. A teológus azonban hozzáteszi: „Miért kellene személyes őrangyal, ha személyes Istenünk van? Éppen az a legcsodálatosabb híre az evangéliumnak, hogy Jézus Krisztus által Istent Atyánknak szólíthatjuk. Létezhet-e ennél személyesebb kapcsolat?”

Az embernek tehát nincs szüksége az angyalokra ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot Istennel, mindazonáltal képes lehet arra, hogy az angyalokkal kommunikáljon. A kapcsolatot azonban nekik kell felvenniük velünk, nem pedig fordítva. Kókai Nagy Viktor itt ismét felteszi a kérdést: „Miért akarnánk velük felvenni a kapcsolatot, ha közvetlenül Istent szólíthatjuk meg az imáinkban?”

Hogyan viszonyuljunk tehát az angyalokhoz? A Bibliából kiderül, hogy ezek az Istenhez közel álló lények nagyon fontos szerepet játszottak az isteni üzenet továbbításában az üdvtörténet bizonyos fordulópontjainál, s ez a „beavatkozás” bármikor megismétlődhet. A lényeg azonban magán az üzeneten van.

Vagyis ha karácsonykor az angyalokra fókuszálunk, akkor a csomagolásban gyönyörködünk az ajándék helyett 

– összegzi Kókai Nagy Viktor. Mi pedig hozzátehetjük, hogy az ajándékban a csomagolás is szép, a karácsonyhoz pedig kifejezetten hozzátartozik. Még ha a lényeg belül rejtőzik is.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »