Kijev kikéri az Európa Tanács véleményét az új oktatási törvényről

KIJEV, BUDAPEST. Kijev elküldi az Európa Tanácsnak (ET) szakértõi véleményezésre a parlament által megszavazott oktatási törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály – jelentette be Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter pénteken sajtótájékoztatóján.

A sajtótájékoztatót azután tartották, hogy a külügyi és az oktatási tárca tisztségviselõi tájékoztatást adtak a jogszabályról európai uniós országok, köztük Magyarország kijevi nagykövetének és nemzetközi szervezetek ukrajnai külképviseletei vezetõinek.

Hrinevics az MTI kijevi tudósítójának kérdésére válaszolva, hangot adott azon véleményének, amely szerint a törvénnyel szembeni heves tiltakozást Magyarországon az váltotta ki, hogy bírálói nem kellõen ismerik a jogszabály tartalmát. Leszögezte: szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövõben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul.   

Hangsúlyozta: az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élõ magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételizni ukrán tannyelvû felsõoktatási intézménybe. Hozzáfûzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb.

 A miniszter ismételten kiemelte: a törvény egyik alapvetõ tétele, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, azaz az ukrán. Hangsúlyozta: az oktatási rendszerben követelménnyé válik, hogy valamennyi ukrán állampolgár kivétel nélkül megfelelõ szinten sajátítsa el az államnyelvet a tankötelezettség ideje alatt. Ezt a megreformált oktatási rendszer úgy kívánja elérni, hogy a nemzetiségi iskolákban a közismereti tantárgyak tanításában fokozatosan áttérnek az ukrán nyelvû oktatásra. Mindazonáltal továbbra is egy-két, adott esetben akár több tantárgyat a 11-rõl 12 kötelezõ osztályosra növelt iskolákban mindvégig az anyanyelvükön tanulhatnak a diákok. Ez szerinte a diákok késõbbi érvényesülése szempontjából kedvezõ lesz, hiszen minimum kétnyelvûekké válnak. Kifejezte meggyõzõdését, hogy Ukrajna eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak, mivel továbbra is biztosítja az anyanyelv oktatását a nemzeti kisebbségek számára.

A sajtótájékoztatón részt vevõ Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter-helyettes az MTI-nek azt mondta, hogy Kijev kész kétoldalú szakértõi konzultációkat is folytatni a jogszabályt kifogásoló országokkal. Kijelentette: semmi akadálya nem lesz, ha erre a magyar oktatási tárca igényt tart.

Szijjártó: nem hagyjuk magukra az Erdélyben és Kárpátalján élõ magyarokat

Nem hagyjuk magukra az Erdélyben és Kárpátalján élõ magyarokat, a végsõkig elmegyünk az õket érintõ konfliktusokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten. A tárcavezetõ hangsúlyozta: a magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyar embereket, akárhol is élnek.

Mint mondta, "szégyenletes és gyalázatos, a kisebbségek jogait durván" megsérti az ukrán oktatási törvény módosítása, aminek az ügyében a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen lépnek fel. Ez világosan mutatja, hogy nem magyar-ukrán ügyrõl van szó – mutatott rá.

Kifejtette: közös levelüket csütörtökön az ukrán külügyminiszterhez, az Európa Tanács fõtitkárához és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi fõbiztosához is eljuttatták. Közölte, minden nemzeti kisebbség jogait durván megsértették, ezt senki nem hagyhatja szó nélkül. Hozzátette: kezdeményezik továbbá, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának októberi ülésén tûzzék napirendre az ügyet.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerûsítését tûzi ki célul 2018 szeptemberétõl bevezetendõ reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvérõl szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvû oktatása pedig csak az elsõ négy osztályban engedélyezett.

Szijjártó Péter kitért arra: Romániában a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében egészen kritikus a helyzet, több mint száz magyar diákot kényszerûségbõl 15 intézményben "szórtak szét" a megyében. Mint mondta, a nulladik, azaz elõkészítõ, az ötödik és a kilencedik évfolyamba jelentkezett diákok esetében a legrosszabb a helyzet. A nulladik és ötödik osztályosok magyar nyelvû iskolákban folytatják a tanulmányaikat, de különbözõ intézményekben, és csaknem minden kilencedikesnek gimnázium helyett szakiskolában kellett megkezdenie a tanulmányait.   

Úgy látja, Romániában ahelyett, hogy a megoldásra törekednének – hiszen kiderült, hogy csak a román hatóságokon múlik, mûködhet-e tovább az iskola -, "elõvették újra a nacionalista kártyát", egy képviselõ ugyanis kezdeményezte, hogy az iskolaépület átadásának visszavonását fontolják meg.   

Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium marosvásárhelyi épületei 2004-es visszaszolgáltatásának a felülvizsgálatát Marius Pascan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei képviselõje, Maros megye volt prefektusa kezdeményezte.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »