Kiheverték a láncok a vasárnapi boltzárat

Kiheverték a láncok a vasárnapi boltzárat

Négy hónap kellett a nagyobb üzletláncoknak ahhoz, hogy a vasárnapi kötelező zárva tartás eltörlése után kiheverjék a korábbi intézkedést. A vasárnapi forgalom mostanra érte el a másfél évvel ezelőtti szintet – mondták lapunknak több áruházláncnál. A pótlékok és a plusz pihenőnap ügye viszont még nem rendeződött.

A nagyobb áruházláncok vasárnapi forgalma mostanra érte el a zárva tartás tavaly márciusi bevezetése előtti szintet. Azaz a sokat bírált korlátozás idén áprilisi „feladása” után nagyjából négy hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az áruházak kiheverjék az intézkedést – derült ki lapunk körkérdéséből.

A vasárnapi napokra jellemző forgalom most már nagyon közel jár a törvény bevezetése előtti időszakban tapasztalthoz. Mondhatjuk, hogy nagyjából visszaállt a törvény bevezetését megelőző szintre – közölték érdeklődésünkre a SPAR-nál, ahol korábban az összes forgalom átlagosan 9 százaléka jutott a hét utolsó napjára. Az alkalmazotti létszámra és a bérekre vonatkozó kérdésre pedig azt közölték, hogy „a legnagyobb létszámú munkakörökben átlagosan 10 százalék feletti” bérfejlesztést hajtottak végre, illetve egyéb juttatásokat is adnak. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a vasárnapi nyitás lehetősége hogyan hatott a dolgozói létszámra.

Több más áruházláncnál is hasonló folyamatokról számoltak be a Magyar Nemzet érdeklődésére, de a forgalom pontos alakulását a legtöbb helyen üzleti titokként kezelik, így nem adtak róla hivatalos tájékoztatást.

Az már a nyár elején egyértelmű volt, hogy a dolgozói létszám és a forgalom is növekedésnek indult több áruházláncnál annak nyomán, hogy a kormánypártok feladták a vasárnapi zárva tartást.

Az intézkedés eltörlését Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője jelentette be április 11-én, és sietett rögtön hozzátenni, hogy a „vasárnapi munkavégzés tilalmával” a kormánypártok eredeti célkitűzései megvalósultak, hiszen az addig eltelt bő egy évben a kiskereskedelmi forgalom 5,6 százalékkal, a szektorban dolgozók száma pedig 3300 fővel, azaz 1,8 százalékkal nőtt. Szavai alapján tehát a vasárnapi zárva tartás tavaly márciusi bevezetése, majd idén áprilisi eltörlése jótékonyan hatott a szektorban dolgozók számára és a forgalomra egyaránt.

Népszavazási balhé

Az áprilisi visszavonulót egyébként hivatalosan azzal magyarázták a kormányoldalon, hogy az emberek többségét, ezen belül kifejezetten a nőket az utóbbi egy évben nem sikerült a boltzár mellé állítani. Ennél valószínűbb szempont volt azonban, hogy sok kitérő után a Kúria épp akkor adott zöld jelzést a témában kezdeményezett MSZP-s népszavazási kezdeményezésnek, ezt pedig a kormánypártok nyilván nem akarták vállalni.

A Tescónál lapzártánkig nem válaszoltak megkeresésünkre, de még a nyár elején azt írták, hogy a vásárlói kutatások szerint az emberek elsöprő többsége örömmel fogadta a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét, és többségük úgy tervezi, élni is fog vele, hogy erre a napra időzítse a hét végi vásárlását. Bár a forgalom visszaállt a korábbi szintre, az egyik legnagyobb vitát továbbra is a vasárnapi pótlék kérdése, illetve a plusz pihenőnapok ügye jelenti. Néhány hete derült ki, hogy ezekről a kérdésekről – amelyek épp a vasárnapi zárva tartási szabályok megváltozása miatt kerültek elő – legkorábban ősszel tárgyalhatnak az érdekvédelmi szervezetekkel, és ha lesz is bármilyen változtatás, az csak 2017. január eleje után képzelhető el. Legalábbis erre utalt a Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma ülésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – mondta akkor a tanácskozáson szintén részt vevő Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

100 helyett 50 százalék

Mindkét kérdés 80-100 ezer embert érint, a kereskedelem nagyjából 500 ezer alkalmazottjából ugyanis ennyien dolgoznak vasárnap is. A pótlék esetében azt kifogásolják sokan, hogy a kormány a zárva tartás eltörlésével párhuzamosan visszavágta a százszázalékos vasárnapi pótlékot (ez a korábbi szabályozás szerint arra az évi öt vasárnapra járt a kereskedelemben dolgozóknak, amikor az adott üzlet a rendelet ellenére is nyitva tarthatott). Ehelyett visszaírták a munka törvénykönyvébe (Mt.) az ötvenszázalékos pótlékról szóló részt. Ugyancsak az Mt. szabályozza, hogy egy hónapban egy vasárnapi pihenőnap jár a dolgozóknak. Ezt emelné most kettőre több szervezet és párt. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete már április közepén, az NGM előtt tartott demonstráción követelte a plusz egy vasárnapi pihenőnapot, és ezt „karolta fel” később a KDNP.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője egy lapinterjúban úgy fogalmazott: pártja továbbra sem tett le arról, hogy az embereknek ne legyen kötelező dolgozniuk vasárnap, csak most már nem a zárva tartás, hanem a pihenőnap oldaláról közelítik meg a kérdést.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »