Kiemelten figyel az ÁSZ a fenntartható fejlődést szolgáló programokra

A hivatal vezetője a fenntarthatósági célok számvevőszéki támogatásáról szóló tájékoztatójában kiemelte, hogy a 4 éve elfogadott, 2024-ig szóló Nemzeti Fenntartható Fejlődés keretstratégiája jelentős mennyiségű közpénz felhasználásával jár, ez pedig – mint fogalmazott – növeli az ellenőrzések jelentőségét. Felidézte, hogy az ÁSZ 2011-ben elfogadott stratégiája is alapértéknek nevezi a fenntarthatóságot.

Domokos László szerint a stratégiák megvalósulása és az ellenőrzések közötti összefüggést felismerve jöhetett létre stratégiai partnerség az ENSZ és az INTOSAI (International Organisation of Supreme Audit Institutionse) között is. A kezdeményezéshez – a kormány támogatásával – az ÁSZ is csatlakozott, hogy részt vehessen az ENSZ Agenda 2030 című fenntarthatósági keretrendszere fenntarthatósági fejlődési céljainak (SDG) előkészítésében – mondta. A célok megvalósítását az ÁSZ a többi szervezettel együtt folyamatosan ellenőrizni fogja: elsőként azt vizsgálják majd, hogy az egyes országok mennyire felkészültek az ENSZ-célok megvalósítására, meghozták-e a szükséges intézkedéseket, kialakították-e a végrehajtás intézményrendszerét és biztosítják-e a szükséges erőforrásokat.

Pulay Gyula, az ÁSZ igazgatója felidézte, hogy a fenntarthatósági célok ellenőrzését az INTOSAI 22. kongresszusa is az egyik legfontosabb célként fogalmazta meg.

Az ENSZ Agenda 2030 fontos újításának nevezte, hogy végrehajtási stratégiát és többféle nyomon követést – többek között számvevőszéki ellenőrzéseket – is társítottak hozzá.

Pulay Gyula ismertette, hogy a nemzetközi ellenőrzési programhoz kapcsolódó 44 számvevőszéki szervezet azt vizsgálja, hogy felkészültek-e az egyes országok a fenntarthatósági célok megvalósításra. Fontos feltételnek nevezte a szükséges kapacitások, erőforrások, végrehajtási eszközök biztosítását, valamint a megfelelő nyomon követési rendszer kialakítását. Kiemelte, hogy a fenntarthatósági pénzeket világszerte sok esetben a korrupció tünteti el, ezért az ellenőrzések során erre is kiemelt figyelmet kell fordítani.

Bartus Gábor, az NFTT titkára többek között az ENSZ célrendszere és a magyar fenntarthatósági keretrendszer közötti különbségekre hívta fel a figyelmet, arra, hogy a globális és a helyi problémák nem teljesen fedik egymást. Hangsúlyozta emellett azt is, hogy a fenntarthatóság egyetlen szakterülettől sem választató el: a költségvetés tervezése, az oktatás, egészségügy, az államadósság vagy a költségvetési hiány kezelése mind fenntarthatósági kérdéseket vet föl.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »