Kiderült, miért nem tudott repülni az egyik legősibb tollas dinoszaurusz

Tollainak molekuláris összetétele, egy fehérje nem megfelelő mennyisége miatt nem tudott repülni az egyik legkorábbi tollas dinoszaurusz – állítják kínai és amerikai kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői megvizsgálták és összevetették a nagyjából 160 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban élt tollas dinoszauruszok, az Anchiornis nem képviselői, valamint a mai csirkék szárnytollainak molekuláris szerkezetét. Megállapították, hogy a madártollakat alkotó kulcsfehérjék fokozatosan vékonyabbá és rugalmasabbá váltak, ahogy a röpképtelen dinoszauruszokból kialakultak a repülő madarak.

A kutatók szerint a csirkék tollait döntően a béta-karatin struktúrfehérje alkotja, amely a hüllők és a modern madarak bőrében, karmaiban és csőrében is megtalálható. A béta-keratin biztosítja a madarak számára a repüléshez szükséges rugalmasságot, hajlékonyság, erőt és egyéb biomechanikai tulajdonságokat.

Hírdetés

A szakemberek az Anchiornis tollaiban is azonosítottak béta-keratint, ám a jura időszakban élt dinoszaurusz tollait döntően a jóval tömörebb és merevebb alfa-keratin alkotta, ami lehetetlenné tette számukra a repülést.

„Eredményeink azt sugallják, hogy a korai tollas dinoszauruszok tollai nem repülési célokat szolgáltak, hanem mindössze melegen tartották az állatot, és védelmet biztosítottak számára” – mondta a Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének egyik munkatársa.

A szakemberek két ősmadár, a 130 millió évvel ezelőtt élt Eoconfuciusornis és a 125 millió éve élt Yanornis tollait is megvizsgálták, és megállapították, hogy a tollakban lévő béta-keratin mennyisége növekedett az évmilliók alatt. Egy 20 millió évvel ezelőtt élt ősmadár tollainak molekuláris szerkezete pedig már megegyezett a modern madarakéival.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »