Ki fizet a végén?

Ki fizet a végén?

Bő tíz éve írt alá Gyurcsány Ferenc Új-Delhiben egy megállapodást arról, hogy az Apollo Tyres kelet-európai terjeszkedésének első lépéseként, Gyöngyösön gumigyárat épít. A Fidesz helyben népszavazást kezdeményezett, végül azt már meg sem várták az indiaiak, lefújták az itteni beruházást és elkezdtek Szlovákiában helyet keresni az üzemnek. A gazdasági világválság elmélyülésével pedig elnapolták az európai terjeszkedésüket. 

A kormányváltás után két évvel ismét bejelentkezett az Apolló. Csak 2014-ben jelentette be hivatalosan is az Orbán-kormány, hogy Gyöngyöshalászon, a nagyjából 2600 lelkes hevesi településen nyitja meg új egységét az indiai gumigyár.

Nagy dobás

A gyár területigénye óriási, 70 hektárt meghaladó volt. Egy szakportál szerint, azért fordítottak korábban hátat a befektetők Szlovákiának, mert nem tudtak ekkora, viszonylag kevés tulajdonos kezében lévő egybefüggő területet kijelölni a gyár számára. Gyöngyöshalászon az önkormányzatnak nagyjából 30 hektárnyi föld volt a birtokában. További 40 hektárt pedig nagyjából tizenöt tulajdonostól kellett megvásárolni. A műveletet bonyolította és drágította, hogy ezek a területek szántóföldek voltak, amelyek külön törvényi védettséget is élveztek. 

Az állam is beszállt

A gyöngyöshalászi önkormányzat már 2012-ben olyan lépéseket tett – amikor még hivatalosan nem jelentették be a gumigyár érkezését -, ami előkészítette a terepet egy nagy beruházáshoz, de a gumigyárat senki nem emlegette, legalábbis nyilvánosan biztosan nem. Például, elfogadtak egy határozatot, amiben rögzítették, ha egy nagy gyár a községbe települ, csökkentik a helyi iparűzési adót. További döntések születtek település- és területrendezés címén is. 

A folyamatok azután gyorsultak fel igazán, hogy 2014 őszén az Orbán-kormány hivatalosan is bejelentette, hogy Gyöngyöshalászra települ az Apolló. Közölték azt is, hogy az unió jóváhagyta a gyár 29 milliárdos állami támogatását, így elkezdődött az összességében 146 milliárd forintos beruházás megvalósítása. 

A kormány határozatban beruházási célterületté nyilvánította a későbbi gyárépítésre kiszemelt területeket. Az ipari telephely kialakítását tovább gyorsította, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a gumigyár megépítését, ami az engedélyezési eljárás időtartamát lerövidítette. 

Óriási volt a lelkesedés

2014-ben Gyöngyöshalász akkori polgármestere, Szabó Ferenc nagy örömmel számolt be a gumigyár érkezéséről. A heol.hu-nak azt mondta, hogy egy ilyen kiemelt beruházás letelepedése, minden elképzelését túlszárnyalta. Hozzátette azt is, hogy:

 “minden szükséges területet az önkormányzat vásárol meg, cáfolván a korábban elterjedt földmutyit. A cég az önkormányzattól vásárolja meg aztán a falutól körülbelül 3 kilométerre lévő területeket.”

Az idézett, 2014 szeptemberi nyilatkozatában kitért arra is, hogy “igaz, az iparűzési adó mértékét a jelenlegi két százalékról mérsékelnünk kell”, de így is csökkenhetnek a lakosság által fizetendő terhek.

Elégedett felek

A térség fideszes országgyűlési képviselője, Szabó Zsolt is a beruházó érkezésében rejlő további lehetőségekről beszélt. Arról, hogy további két-három másik cég is érkezhet az Apolló mellett.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikáért felelős államtitkári posztját betöltő Szabó Zsolt elmondta, az Apollóval 2012-ben kezdtek tárgyalni, azzal is sikerült meggyőzni a cégvezetést, hogy kiemelt beruházássá nyilvánították a fejlesztést. Úgy fogalmazott 2014 őszén:

“Hiba lett volna elengedni őket. A cél az volt, hogy mindkét fél elégedetten álljon föl a tárgyalóasztaltól.”

 

Fura szerződés

Érdekes, hogy Gyöngyöshalász önkormányzata, pontosabban a község akkori vezetője, Szabó Ferenc már 2013 őszén szerződést kötött a részben a település, részben magántulajdonban lévő Halász Invest Kft.-vel ipari célú telkek kialakítása érdekében – írta meg korábban az átlátszo.hu. Ennek a megállapodásnak része, hogy a kft. kölcsön adja a forráshiányos önkormányzatnak az elővásárlási jogért cserébe, a szükséges anyagi forrásokat a földek megvásárlásához. A település a kölcsön összegét az iparterület beruházóknak történt eladása után fizette volna vissza a Halász Investnek. Ha viszont az önkormányzat a cég elővásárlási jogát nem jegyezteti be az iparterületnek kiszemelt ingatlanokra, akkor a kft.-nek a terület megvételéhez Gyöngyöshalásznak adott kölcsönösszeg duplája járt volna. A Halász Invest Kft.-t 2011 decemberében jegyezték be.
A cégben kisebbségi tulajdonos volt az önkormányzat, érdekeltsége volt még benne Guruz Gergőnek, az ügyvezetői feladatokat Papp László Árpád látta el, aki az önkormányzat pénzügyi bizottságának külsős tagja is volt. Papp két tisztsége felveti az összeférhetetlenség lehetőségét is.

Guruz időközben Papp veje lett. (Tavaly a bíróság mindkettőjüket eltiltotta öt évre a cégügyektől az említett kft.-t pedig kényszertörléssel megszüntette.) Amikor a Halász Invest felbukkant és a sajtó figyelme a leendő gumigyár területére szegeződött Gyöngyöshalász akkori polgármestere, Szabó Ferenc azt nyilatkozta, hogy az említett cégnek más a profilja és amúgy is a kft. is megszünőben van. 

Fideszes körök a nagyberuházás körül

A Halász Invest után, 2014 nyarán egy másik cég bukkant fel, amelyet már pályázat útján ugyan, de a képviselőtestület helyett, egy szűkebb grémium választott ki ipari telephellyel kapcsolatos feladatokra, vételi joggal a teljes területre kitétellel. Három cég figyelmét keltette fel a tender, de végül csak az Artemis Invest Kft. adott be pályázatot, amivel el is nyerte a megbízást. A társaság a már említett, időközben önkormányzati megbízatásától megvált Papp László Árpád és Skultéti Vilmos érdekeltsége.
Az Artemis könyvelője ebben az időszakban, ahogy Papp több más érdekeltségénél is, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Szabó Zsoltnak a felesége volt. 

Skultétit a kormány előre küldött emberének tekintették a projekt ismerői. Az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban főtanácsadóként tűnt fel a neve, aztán volt az állami tulajdonú Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) vezérigazgatója, ahol a nemzetközi tőke hazánkba csábítása volt a feladata, majd a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatójaként is tevékenykedett. 

Bajt szimatoltak

Az akkori képviselőtestületben többen kifogásolták az Artemist Invest megbízását a föld- és egyéb ügyletek lebonyolítására, de kisebbségben maradtak a kritikáikkal. Az aggódó képviselők egyike volt Pásztor János, aki 2014 óta már Gyöngyöshalász polgármestere. Nem a gumigyár ellen foglaltak állást, hanem az ellen, hogy az ipari terület kialakításának ügyébe az Apolló és az önkormányzat közé beemeltek egy magáncéget is, ami a fő hasznot húzta a gumigyár felépítéséhez szükséges ingatlan eladásából.
Az Artemis képviseletében Papp László Árpád a 2015-ös közmeghallgatáson azt mondta, hogy azért volt a cégükre szükség, mert az önkormányzat nem vásárolhatta volna meg a termőföldeket, a kft.-nek viszont nincs lehetősége a területek kisajátítására. 

Pásztor János és két képviselőtársa felvetette, hogy az Artemis helyett egy bank, vagy a gyöngyöshalászi vállalkozók összefogását is meg kellene vizsgálni az ipari telek kialakításakor, de kisebbségben maradtak. Az önkormányzatnak nyilvánvalóan nem volt elegendő pénze a feladat elvégzéséhez. Így az Artemis intézte a föld- és egyéb ügyletek lebonyolítását, infrastrukturális fejlesztéseket, cserébe bejegyezték a cég vételi jogát a kialakított iparterületre. 

Nem csak a szalagot vágták át

A megállapodás szerint bruttó 444 milliós opciós díjat fizetett az Artemis az önkormányzatnak, amelyből kifizették a kisajátítással kapcsolatos költségeket, így a földtulajdonosoknak is a vételárat, valamint a földvédelmi járulékot. A kisajátításnál a szakértő által a földekért megállapított árat kevésnek tartották a földtulajdonosok. Perközösséget alakítottak és bíróságra mentek a kisajátítások jog- és az összegszerűséget vitatták. 

Az iparterület kialakítása során egy jogilag rendkívül bonyolult háromoldalú szerződés jött létre az Apolló, az Artemis és az önkormányzat között, 2015 februárjában a több mint 70 hektáros terület az indiai céghez került. Az Artemis Invest Kft. a cégadatok szerint 2015-ben 613 milliós adózott eredménnyel zárt. A következő évben már nem futott jól a cég, 20 milliós mínusszal zártak. 

A gyár felépült, azóta már az ünnepélyes avató is megvolt. Ám, itt mégsem került pont a történet végére.

Hétszeres ár járna a földekért

A földtulajdonosok perében 2017 novemberében született jogerős bírósági ítélet, ami szerint a korábban szakértő által meghatározott kettő helyett, 14 millió forintot meghaladó összeget kell kapniuk hektáronként a földtulajdonosoknak. Az Artemis és az önkormányzat korábbi szerződése szerint a cégnek kell fizetnie az így megállapított közel 500 millió forintot.

Ugyanakkor a település vezetése egyáltalán nem biztos abban, hogy ezt teljesíti is a társaság. Megkerestük az Artemis ügyvezetőjét is, hogy képeztek-e tartalékot annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a bírósági döntés függvényében a szerződéses kötelezettségeiket. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. 

Nyomasztó hagyaték

A gumigyár Gyöngyöshalászra településében a földtulajdonosok mellett az önkormányzat is nagy lehetőséget látott. A községben sok, elsősorban mikrovállalkozás működik, az Apolló letelepedése és az ezutáni adóbevételek a gyors fejlődés lehetőségével kecsegtetik az ittenieket. 2014-ben miután új polgármestere és képviselőtestülete lett a községnek kiderült, hogy a település előző vezetője, a többi képviselő tudta nélkül, kölezetettségvállalási nyilatkozatot írt alá az Apollónak 2014. március 31-én egy pecséttel ellátott dokumentumon.

Ebben azt vállalta, hogy az első négy évben 0,075, míg az ötödik évtől, mindössze 0,75 százalék iparűzési adót kell fizetnie az Apollónak, miközben 2 százalék kivetésére lenne a településnek lehetősége. Továbbá rögzítették, hogy az építmény- és telekadót nem is vetnék ki az indiai óriáscégre. Ezzel már Gyöngyöshalász új vezetése szembesítette a helyieket egy közmeghallgatáson.
A település új vezetője email-ben kapta meg ezt a nyilatkozatot az Apollótól.

A dokumentumon nincsen iktatószám, az önkormányzat iratanyagában sem találták meg ezt, és nem szerepelt a 2014-es átadás-átvételi jegyzőkönyvben sem, amit akkor készítettek, amikor az előző polgármester átadta utódjának az ügyeket, a község vezetését. Úgy tudjuk, hogy a Heves Megyei Ügyészség három éve vizsgálja ezt a nyilatkozatot, de még mindig nincs döntés az ügyben. 

Nagy a nyomás 

Csak az Apolló építmény- és telekadója nagyjából 230 milliós bevételi forrást jelenthet Gyöngyöshalásznak. A község jelenlegi vezetése már legalább hat alkalommal tárgyalt a kormány közreműködésével a gumigyárral erről az ügyről. Úgy tudjuk, hogy a gyáravató ünnepélyes pillanatai előtt is lett volna egy újabb egyeztetés Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a térség országgyűlési képviselője, Szabó Zsolt valamint a befektető és Gyöngyöshalász között, de ez végül meghiúsult. 

A település új vezetése nem csökkentette elődje vállalásának eleget téve az adót 0,075 százalékra, hanem azt két százalékban állapította meg. Úgy tudjuk, hogy az indiai óriáscég korábban Gyöngyöstől is olyan ajánlatot kapott, amiben 2 százalékos iparűzési adó szerepelt, amit a gyár elindítása után újratárgyaltak volna. Becslések szerint Gyöngyöshalásznak a gumigyár abban az esetben, ha eléri teljes gyártókapacitását és befizeti a 2 százalékos iparűzési adót is, akár évi 1 milliárd forint bevételt is hozhat.

Információnk szerint a gyöngyöshalászi önkormányzatra erős nyomás nehezedett, hogy mérsékelje a közterhet, mivel a gumigyártó üzem építői is itt adóztak. A legnagyobb volumenű munkákat pedig az egyik kormánykedvenc építő, a Market nyerte. 

Elszánt földtulajdonosok

A földtulajdonosok január elején kapták kézhez írásban az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét két és fél évnyi pereskedés után. A gyöngyöshalászi önkormányzatot perelték be, mivel jogilag ők sajátíthatták ki a gumigyárhoz a telkeket. Az egyik földtulajdonos, Szolnoki András portálunknak elmondta:

a bíróság által felkért szakértői vélemények alapján a korábban átlagban 186 Ft/négyzetméteráron kisajátított és kifizetett ingatlanok árát a bíróság felülbírálta és azt felemelte 1453 Ft/négyzetméterárra.

A kézhez vételtől számított 30 nap állt rendelkezésre az alperesnek, Gyöngyöshalász Önkormányzatának a fizetésre. Szolnoki András hozzátette, a földtulajdonosok vártak még egy hónapot, mert értesültek arról, hogy bár az Artemis Kft.-nek kellene fizetnie: a cég, az önkormányzat és az Apolló közötti szerződés alapján, a község vezetése azzal a lehetőséggel is számol, hogy a kft. nem fizet. 

Szolnoki elmondta, arra készülnek az egykori földtulajdonosok, hogy a jogerős döntéssel a kezükben ügyvéd útján fizetési felszólítást küldjenek az önkormányzatnak, s ha ennek nem tesz eleget, akkor végrehajtást kezdeményeznek. 

Függő játszma

Szolnoki András hozzátette, hallott arról, hogy a háttérben “bizonyos körök” megmozdultak annak érdekében, hogy a kifizetést a Kúria döntése nyomán felfüggesszék és felülvizsgálati kérelmmel is éltek a jogerős döntéssel szemben, de az erről szóló értesítést a felperesek nem kaptak. Szolnoki András szerint a legritkább esetben fordul elő, hogy a közigazgatási bíróság jogerős ítéletét felfüggesszék. 

Elmondta azt is, hogy a földtulajdonosok eredetileg a bíróság által megállapított 1453 forint/négyzetméter árnál többet kértek. Előzetesen alapos kutatómunkát végeztek, ami során kiderítették, hogy a Hankook Dunaújváros térségében 4000 Ft/ négyzetméter árat fizetett a területért. Végül azonban elfogadták a szakértő által meghatározott összeget. Szolnoki András több fórumon is beszámolt már arról, hogy mi zajlott az ügy hátterében, de ezek hatástalanok maradtak. Ugyanakkor, tette hozzá, ő nem adja fel és tovább küzd azért, hogy kiderüljön az ügy valamennyi részlete. 

Megoldást kereső önkormányzat

Hiába jelezte az előző ciklusban az aggályait a képviselőtestület három tagja az Artemis tevékenységével kapcsolatban, kisebbségben maradtak. Köztük volt Pásztor János, akinek ma már a település vezetőjeként kellene megoldania az elődjétől örökölt nehéz helyzetet.

A gyöngyöshalászi képviselőtestület tavaly novemberben a félmilliárdos fizetési kötelezettség megállapítása után, olyan intézkedéseket hozott, amivel maximalizálni tudják a bevételeket úgy, hogy azzal ne a lakosságot terhelje

– mondta el megkeresésünkre Pásztor János.

Építményadó bevezetéséről döntöttek. Az adó kivetésére azért volt szükség, hogy ha úgy alakul a helyzet az Artemis Kft. helyett ki tudják fizetni a földtulajdonosoknak a gumigyár építéséhez kisajátított telkek után, a bíróság által megítélt összeget. 

Halvány remény

A község polgármestere hozzátette,

az ítélet szerint az önkormányzatnak január 12-én el kellett volna kezdenie a földtulajdonosok felé a kifizetéseket. Január 11-én azonban a Kúria felfüggesztette azt, és felülvizsgálja a közigazgatási bíróság döntését.

A háromoldalú szerződés szerint valóban az Artemis Kft.-nek kellene ezt az összeget kifizetnie, de a polgármester erre nem lát semmilyen garanciát, ezért is tartották szükségesnek, hogy tartalékot képezzenek. A Kúria által befogadott kérelemmel kétségtelen, hogy időt nyertek.

Ugyanakkor a polgármester kevés esélyt lát arra, hogy az Artemis teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, vagyis azt, hogy kifizeti a földtulajdonosoknak megítélt közel 500 millió forintot vagy azt az összeget, amit a Kúria döntése megállapít. 

Nagy lehetőség, nagy buktatókkal

Pásztor János hozzátette, született egy hasonló ügyben is ítélet, a Gyöngyöshalászra települő gázgyár telek kisajátításai kapcsán. A bíróság magasabb összeget ítélt meg a földtulajdonosoknak, mint amit korábban kaptak. Az önkormányzat – tette hozzá a polgármester – olyan szerződést kötött a beruházó céggel, ha ez a helyzet előáll, akkor a gázgyár fizet, ahogy ebben az esetben ez már meg is történt. A Kúria döntése, és az Artemis Invest Kft. tulajdonosainak lépései meghatározóak lesznek a község jövője szempontjából.

Most még csak annyi látszik, hogy Gyöngyöshalász a gumigyárral nagy lehetőségeket, de nagy buktatókat is örökölt elődeitől. 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »