Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnököt választották szombaton a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökévé a leköszönő Annegret Kramp-Karrenbauer helyére.
A pénteken kezdődött kétnapos online kongresszuson a merkeli politika folytatását hirdető Laschet 521, a hagyományos konzervatív politika hívének számító Friedrich Merz 466 szavazatot kapott, a harmadik jelölt, a környezetvédelmet zászlajára tűző Norbert Röttgen pedig a voksolás első fordulójában kiesett. A szombati online szavazást levélszavazatok útján is megerősítik, az eredményt várhatóan január 22-én hirdetik ki.
Az 1961-ben született Laschet három öccsével együtt egy katolikus középosztálybeli családban nőtt fel Aachen Burtscheid városrészében. A Laschet család Vallóniából származik; Laschet nagyapja, Hubert Laschet (1899–1984), a belgiumi Hergenrathból költözött Aachenbe.
Laschet már tizenévesen bekapcsolódott a burtscheidi Szent Mihály katolikus ifjúsági mozgalomba. Az aacheni püspöki Pius Gimnázium 1981-es befejezését követően Münchenben és Bonnban tanult jogot és politológiát, majd tanulmányait befejezve 1987-ben államvizsgázott.
Tanulmányai során több katolikus diákegyesület tagja volt. 1987 és 1988 között Laschet újságíró gyakornok volt, majd 1994-ig a bajor televíziónak és rádióállomásoknak dolgozott független újságíróként. Ezek mellett a német parlament akkori elnökének, Rita Süssmuthnak, tudományos tanácsadójaként is tevékenykedett. 1991 és 1994 között az aacheni egyházmegye újságjának főszerkesztője, majd 1995 és 1999 között a katolikus Einhard Kiadó igazgatója volt.
1999-ben európai parlamenti képviselővé választották. Itt elsősorban kül– és biztonságpolitikával, a nemzetközi kapcsolatokkal és a költségvetési politikával foglalkozott. 2005. június 24-én, Rüttger kabinetjében Laschetet nevezték ki Észak-Rajna-Vesztfália újonnan létrehozott Ifjúsági, Családügyi, Nőügyi és Integrációs Minisztériumának államminiszterévé, ezzel Laschet lett az első ilyen minisztérium államminisztere egész Németországban. Liberális álláspontja és a CDU migrációs politikájával kapcsolatos nézetei miatt Laschetet a belső pártkritikusok gúnyosan Török-Arminnak nevezték. Hivatali ideje azzal zárult, hogy az SPD, a szociáldemokraták és a Grüne, a Zöldek kisebbségi kormánykoaliciója vette át a kormányzást Hannelore Kraft vezetésével 2010. július 14-én.
A 2010. május 9-én megtartott választásokon az Észak-Rajna-Vesztfáliai tartományi gyűlés (parlament) képviselője lett (Mitglied des Landtages Nordrhein-Westfalen). Ezt követően az Észak–Rajna-Vesztfáliai, 2012. május 13-ra előrehozott választást követően is a tartományi parlament tagja maradhatott. A 2012. június 30-i rendkívüli tartományi pártkonferencián a küldöttek szavazatainak 77 százalékát elnyerve Laschet lett az Észak–Rajna-Vesztfáliai Kereszténydemokrata Unió elnöke. 2013. december 18-án Laschetet választották meg az Észak–Rajna-Vesztfáliai Kereszténydemokrata Unió parlamenti frakciójának elnökévé, így a szövetségi tartomány parlamentjének ő lett az ellenzéki vezetője.
Politikai irányultságát tekintve Laschet a CDU-n belül liberális-mérsékeltek közé tartozik, aki nyitott az SPD-vel való koalíciókötésre. A migránsok jogainak bajnokának tekintik. Észak–Rajna–Vesztfália integrációs minisztereként párbeszédet szorgalmazott a muszlimokkal.
Laschet 1985-ben házasodott, három gyermeke van.
Németországban 2021 őszén tartanak szövetségi parlamenti választásokat, amelyeken megválaszthatják Angela Merkel utódját. A kancellár már korábban közölte, hogy jelenlegi, negyedik mandátuma lesz az utolsó. Az elmúlt évek hagyományaival szakítva nem biztos, hogy a pártelnök egyben a CDU kancellárjelöltje is lesz. Már csak azért sem, mert elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a 69 éves Merkelt 16 évig tartó regnálása után ősszel CDU-s politikus váltja majd fel a kancellári székben. A felmérések ugyanis arról tanúskodnak, hogy a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választói körében tartományi vezetői képességeiért a legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikus ma az a Markus Söder, aki Bajorország miniszterelnöke, egyben a CSU elnöke. Szakértők szerint rajtuk kívül Jens Spahn egészségügyi miniszternek is lehet esélye a kancellári tisztségre, jóllehet maga Spahn – aki a koronavírus-járvány kezelésével jelentős népszerőségre tett szert – a kétnapos kongresszuson Laschet elnöksége mellett szállt síkra. Győzelmi beszédében Laschet méltatta Angela Merkel eredményeit, egyúttal bejelentette, hogy indulna az a kancellári székért is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
