Kgfb: rezsicsökkentési hatás jöhetne

Kgfb: rezsicsökkentési hatás jöhetne

A kgfb-díjak emelkedésével és a gépjárműállomány bővülésével öt év alatt 80 százalékkal nőtt az állam baleseti hozzájárulásból származó bevétele. Miután a díjak emelkedése folyamatos, felvetődött az adómérséklés lehetősége.

Az elmúlt évben megugrott a kötelező biztosítások (kgfb) díja. Miközben az autósok számára néha megdöbbentő a drágulás mértéke, üzletágilag részben indokoltnak tetszik a biztosítók lépése, hiszen a drágulás révén hat év után, 2016-ban lett újra nagyobb a biztosítók üzletágból származó díjbevétele, mint a kártérítésekre és a biztosításokhoz kapcsolódó költségeik összege. Az MNB az eddigi emelések szintjét indokoltnak látta a szervizköltségek növekedése (az alkatrészek drágulása és a munkabérek emelkedése miatt), valamint a személyi sérüléses károk esetében megváltozott bírósági ítélkezési gyakorlat, illetve az ebből adódó nagyobb költségek miatt.

A díjemelkedéssel az állam is jól jár. A kgfb-k díján felül az ügyfelek a szerződések után 30 százalékos baleseti hozzájárulást (baleseti adót) is fizetnek, amelynek mértéke a piaci várakozások szerint 2017-et követően eléri a 45 milliárd forintot (150 milliárdos év végi díjbevétellel számolva), miközben a 2013-as bevezetéskor a befolyó összeg nem érte el a 25 milliárdot. Volt emelkedés a casco biztosításoknál is, ám az üzletági díjbevétel itt a 2013-as 65 milliárd forintról csak 75 milliárd forint közelébe emelkedhetett, azaz az erről a területről származó biztosításiadó-bevétel az évek során 13,1 milliárdról 15 milliárd forint környékére nőhetett.

Sokak szerint a megnövekedett bevételek mellett eljött a kgfb-re rakódó adóteher csökkentésének ideje, hiszen a 30 százalékos baleseti hozzájárulással ellentétben a casco biztosításokra csak 20, míg a lakossági vagyonbiztosításokra 10 százalékos biztosításiadó-teher rakódik. Észszerű lehetne a kulcsok számának harmonizálása és az uniós 10 százalékos körüli szintre hozása, már ahol van ilyen jellegű adó. Az érintettek szerint ez egyfajta rezsicsökkentés lehetne, miközben az állam adóbevételei nem csökkennének az eredetinél alacsonyabbra. A biztosítók egyébként maguk is folyamatosan fizetik az egészségbiztosítás támogatására az úgynevezett OEP-díjat, amelyet a piaci méretük alapján osztanak szét maguk között.

Érv lehet az is, hogy a baleseti hozzájárulás kvázi fogyasztási adóként viselkedik, így az áfánál magasabb összegének fenntartása nem indokolt. A másik oldalon viszont éppen emiatt maradhat fenn ez az adóforma: a kormányzat szándéka egyértelműen az, hogy a fogyasztás jellegű adókból biztosítsa a költségvetés bevételeit, a vagyoni jellegű adók csökkentése mellett. A baleseti hozzájárulás és a biztosítási adó tökéletesen megfelel ennek az elvárásnak.

A Világgazdaság megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztériumnál hangsúlyozták: a kormány minden adócsökkentésre vonatkozó javaslatot megvizsgál, és – a költségvetés teherbíró képességére is tekintettel – alapos mérlegelés alapján dönt. A minisztérium emlékeztetett: a népegészségügyi termékadó mellett a baleseti hozzájárulásból származó bevétel nem a költségvetésbe, hanem az Egészségbiztosítási Alapba kerül.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »