A népi kalendárium szeptembert Szent Mihály havának nevezi, a 6. századtól ünneplik ezt a napot. Számos népszokás, hiedelem fűződik Mihály napjához, szeptember 29-éhez.
A hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal az Istenhez hűséges angyalok vezére, a lázadó angyalok, azaz a gonosz lelkek elleni harcban.
Szent Mihály győzte le Lucifert és taszította a földre. A Jelenések Könyve szerint a végitéletkor feloldozza a Sátán láncait, és ideiglenesen hagyja, hogy kitombolja magát a földön.
Az arkangyal nevéhez kötődik emellett Énok, az első próféta mennybe emelése, valamint részt vett az egyiptomi hét csapás kivitelezésében is.
A magyar néphagyományban Szent Mihály áll a haldoklók mellett, ő kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés.
A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.
Szeptember 29-e őszi évnegyedelő nap, Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok.
Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját
A nap az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott.
A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba.
Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán.
A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Egyes helyeken e reggel a templom körül gyülekeztek a pásztorok. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot.
A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek.
A cselédfogadás (ez felfogadást jelent) egyik időpontja
A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:
Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják, De amikor már megkapták, Csak főtt krumplival táplálják.
Kisfarsang kezdete – lakodalmak, vásárok, szüret
Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette, a lakodalmak őszi időszaka. Ez az időszak Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott.
Ilyenkor kezdődött a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta.
A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni.
Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
Szent Mihály napjára már megforr a déli szőlőhegyek – az évi átlagnál korábban szüretelt – szőlőinek bora. Ezért hívták a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak.
Sok helyen – elsősorban az Alföldön és Eger környékén – Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja.
Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).
Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, amelyeket a nagyobb városokban tartottak.
A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók stb.
Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni
Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák.
Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!”
– sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
A női munka tilalma is fűződik Szent Mihály napjához
Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
A néphiedelem szerint ezen a napon nem szabad az ágyneműt sem a szabadban szellőztetni.
Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan.
Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél.
Azt mondják:
Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani:
Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske”.
Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér.
A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra.
Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
Szent Mihály napján megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak zöme a víz fenekére húzódnak.
Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól nem nő a fű, mondják is:
Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.
Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;”
„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis, aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
