Kézdivásárhely: újraindul a bûnvádi eljárás a Wass Albert utcanév ügyében

A kézdivásárhelyi városi bíróság csütörtöki ítéletében jóváhagyta a bűnvádi eljárás újraindítását a kézdivásárhelyi Wass Albert utcanév ügyében.

A végleges végzésnek a romániai bíróságok portálján közzétett kivonata szerint a bíróság helybenhagyta a prefektus és a városi ügyészség keresetét az önkormányzat ellen, és ezzel megerősítette a nyomozás elindítását a háborús bűnösök kultuszának a terjesztése ügyében.

Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester értetlenségének adott hangot a bírósági végzés miatt. Megjegyezte: ez csupán a feszültségkeltést szolgálja, hiszen az önkormányzat visszavonta a Wass Albert utcanévről szóló határozatát.

A vitatott önkormányzati határozatot 2016. februárjában a prefektus keresete alapján visszavonta az önkormányzat, és akkor a rendőrség javaslatára az ügyészség le is zárta az ügyet. Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa azonban megfellebbezte az ügyészségi határozatot, és újabb kivizsgálást kért.

Kézdivásárhely önkormányzata 2015 novemberében egyhangúlag megszavazta, hogy egy addig névtelen utcát Wass Albert íróról nevezzenek el. A névadást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete javasolta. Az ügyben a prefektus, valamint Dan Tanasă blogger és a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma nevű szervezet is feljelentést tett.

A névadást kifogásoló szervezet azzal érvelt, hogy Wass Albert bizonyítottan háborús bűnös volt. A HVIM azonban átadott az önkormányzatnak egy – a főügyészségnek tulajdonított, de később hamisnak bizonyult – dokumentumot, amely arról tanúskodik, hogy Wass Albertet sem emberiesség-, sem békeellenes bűncselekményekért, sem háborús bűnökért nem ítélték el. Az utcanévadás, majd a név visszavonásának a folyamata párhuzamosan zajlott a HVIM két kézdivásárhelyi vezetője, Beke István és Szőcs Zoltán ellen felhozott terroristavád kivizsgálásával.

Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt távollétében – egy vitatott ítéletben – halálra ítélte egy kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2002-ben elfogadott jogszabály értelmében három erdélyi településen eltávolították talapzatáról az író köztéri szobrát. (mti)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »