Kezdetét veszi az Őrjöngés

Kezdetét veszi az Őrjöngés

Vagyis a Frantic hadművelet: 1944 áprilisában a szövetséges haderő megkezdi Magyarország szisztematikus bombázását, amely a szovjet csapatok előrenyomulásával párhuzamosan 1945 tavaszáig tartott. Minden harmadik települést súlyos bombatámadás ért, mintegy 15-20 ezer ember halálát okozva.

A szövetségesek elsődleges célpontjai természetesen az ipari létesítmények mellett a vasúti infrastruktúra, pályaudvarok, hidak voltak, de a korszak kezdetleges technikai színvonala miatt óriási polgári áldozatokkal is jártak a támadások. Az elcsúszó, elnagyolt szőnyegbombázások, egyes esetekben a kísérő vadászgépek túlkapásai (Szabadka környékén a földeken dolgozókat is géppuskázták) illetve a légvédelem által megzavart kötelékek célt tévesztett bombaterhei egész városrészeket romboltak le, nemcsak Budapesten, hanem számos vidéki nagyvárosban. Így szenvedett súlyos károkat Debrecen, Szolnok, Szeged, Miskolc, Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka, Újvidék, Győr, Szombathely, Sopron.
 

Csepeli Papírgyár és a Ráckevei (Soroksári)-Duna feletti Gubacsi híd bombázása. Baloldalt a Csepeli Stadion.

Csepeli Papírgyár és a Ráckevei (Soroksári)-Duna feletti Gubacsi híd bombázása. Baloldalt a Csepeli Stadion. Fotó: Fortepan, National Archives
 
A front előrehaladtával egyre nyugatabbra helyeződtek a bombázási célok, így a háború utolsó hónapjaiban pusztító és hadászatilág már nagyon nehezen indokolható pusztítás érte Sopront (több mint 2500 halálos áldozat) és Szombathelyt. Utóbbit szokás itthon azzal magyarázni, hogy a nyilas kormány székhelyeként elsődleges célpont volt (a valódi célpont a vasútállomás volt, de az elrontott célzás miatt még a városközpontot is pusztította a bombázás), bár nyilván azt már nem részletezte senki, hogyan is lehet egy kormányt megbuktatni a levegőből.
 
A földeken dolgozók legéppuskázása mellett ismert egy vöröskeresztes kórházvonat megtámadása, vagy épp egy marhacsorda értelmetlen lebombázása. 
Debrecen

Debrecen bombázása 1944. június 2-án. Fotó: Fortepan/National Archives
 
Magyarország minden negyedik, az 1945 utáni határokkal számolva minden harmadik települését érte bombatámadás. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy mind az áldozatok, mind az anyagi kár tekintetében ezek szinte eltörpülnek a földi harcok, a deportálások és a szovjet zsákmányoláshoz képest. Sőt, a vasúti infrastruktúrában okozott károk tetemes részét maguk a németek okozták a visszavonulás során. Természetesen komolyan soha nem merült fel, hogy Németország hazánk irányába jóvátételt fizessen.
 
Egy biztos, a háború után készült statisztika szerint – az 1938-as határokkal számolva – a 3122 településéből 1024-et ért légitámadás, mintegy 15-20 ezer ember halálát okozta.
 
A képgalériában döntően a Fortepan.hu-ról fellelt képeket láthat.

Vízivárosi háztetők, kilátás a Fiáth János utca irányából Újlipótváros felé, háttérben a lángoló Angyalföld az ipartelep szőnyegbombázása után.

A lángoló Angyalföld

Bácska fölött

Békéscsaba bombázása

Erdélyt sem kerülhette el a háború: Brassót az olajlétesítmények miatt támadták

Angyalföld füstfelhő alatt

Csepel a Weiss Manfréd gyár és az olajlétesítmények miatt kiemelt célpont volt

Debrecen bombázása

Debrecen bombázása

Debrecen bombázása, fehér keretben a vasúti infrastruktúra

Dolgozik a légelhárítás Debrecen felett

Az (déli) Összekötő vasúti híd bombázása

A Dráva feletti vasúti híd lerombolása

Ferencváros lángokban

Győr. Magyar Vagon- és Gépgyár az 1944 július 2-i bombázás után. Budapestre gyártott (későbbi 5800-as sorozatú) villamosok maradványa.

Győr. Magyar Vagon- és Gépgyár az 1944 július 2-i bombázás után

Győr. Magyar Vagon- és Gépgyár az 1944 július 2-i bombázás után

Győr bombázása

Hatvant is a vasút miatt támadták

Az Ipoly fölötti híd támadása

Nagyvárad

Nagyvárad

Nyíregyháza

Nyíregyháza

Pozsony

A soroksári rendező-pályaudvar is célpont volt

Szabadka elleni támadás

Szolnok kiemelt célpont volt

A tököli repülőtér és repülőgyár is célpont volt

A tököli repülőtér és repülőgyár is célpont volt

Újvidék bombázása

Csepel bombázása


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »