Keveset vallott be a kötvénycég?

Keveset vallott be a kötvénycég?

Ellenőrizetlenül működnek a letelepedési kötvényeket közvetítő cégek. Pedig az egyik vállalkozás, egy magyar kft. legalább ötven százalékkal több kötvényt adott el az elmúlt két évben, mint amennyi után adózott. A letelepedési államkötvényeket forgalmazó cég üzleti beszámolójában súlyos ellentmondás van. Az Arton Capital Hungary Kft. az egyetlen, amely nem az offshore cégek körében népszerű szigetek valamelyikén van bejegyezve, vagyis a letelepedési kötvényeket közvetítő hat cégből kizárólag az ő tevékenysége ellenőrizhető.

A cég üzleti beszámolóiból azt lehet kiolvasni, hogy tavaly 18 kötvényt adhatott el, miközben azt megelőző évben 12 külföldivel szerződhetett. A két év alatt összesen tehát 30 letelepedési kötvényt értékesíthetett a cég. A vállalkozás beszámolójának ellentmond, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint a cégen keresztül 2014-ben és 2015 őszéig ötven százalékkal több, 45 külföldi kapott letelepedési engedélyt. A valóságban ez a szám sokkal magasabb is lehet, hiszen a lapunk által tavaly októberben kezdeményezett közérdekűadat-igénylés nem tartalmazza az utolsó három hónapot, továbbá csak a letelepedési engedélyt kapó külföldiekre kérdeztünk rá állampolgárság alapján, a tartózkodási engedélyt megszerző befektetőkre nem. A letelepedési engedélyt csak a tartózkodási kiadását követő hatodik hónapban kapják kézhez a külföldiek, vagyis a cég sokkal nagyobb forgalmat bonyolíthatott le tavaly, mint amit a BÁH statisztikái tükröznek.

Az Arton Capital 2013. május végén kapott engedélyt forgalmazásra, az induló évben nem volt árbevétele, vagyis nem értékesített kötvényt. A cégnek az elmúlt két évben bevételei egyrészt a pénzügyi műveletek soron keletkeznek a kötvények után járó kamatok miatt, másrészt az értékesítés nettó árbevétele rubrikában, mivel hatvanezer eurós szolgáltatási díjat is kér az ügyintézésért. A tavalyi évet tekintve mindkét sor esetében az olvasható ki, hogy 18 államkötvény-értékesítés történt. A 2014-es évet tekintve csak a nettó árbevétel alapján jött ki a 12 kötvényértékesítés, mert a pénzügyi műveletek sor teljesen értelmezhetetlen adatot tartalmaz.

Az Arton Capital tulajdonosai, Balogh Radosztina Veselinova és Keremedchiev Milen Georgiev azonban nem panaszkodhatnak: az elmúlt két évben 335 millió forintnyi osztalékot vettek ki a cégből.

A tényadatok alapján kijött ötvenszázalékos eltérés is óriási különbség. Nem tudni, hogy a cég hibázott a könyvelésnél, vagy adót csalt, esetleg a BÁH hibázott, és 15 külföldi úgy kapott letelepedési engedélyt, hogy nem volt mögötte állampapír-vásárlás, ami aligha hihető. Ez azért érdekes, mert egyre több a bizonyíték arra, hogy a többségében offshore-hátterű cégek mindenféle ellenőrzés nélkül végzik tevékenységüket. Az Arton Capital az egyetlen magyar kft., amely nem külföldön van bejegyezve, de úgy látszik, hogy a vállalkozás üzleti beszámolóját nem sikerült valósághűen elkészíteni. Ez a magyar államot azonban cseppet sem érdekli, hiszen a törvény az Országgyűlés gazdasági bizottságát jelölte ki a cégek forgalmazási engedélyének kiadására, a Bánki Erik (Fidesz) vezette és kormánypárti többségű testület azonban egyszer sem ellenőrizte a cégeket az elmúlt években. Erre lapunk közérdekű adatigénylés során kérdezett rá az Országgyűlés gazdasági bizottságánál. Bánki Erik lapunknak azt válaszolta, hogy sem az Államadósság-kezelő Központtól, sem a kötvényeket értékesítő közvetítő vállalkozástól nem kértek és nem is kaptak kimutatást az elmúlt három évben. Jelenleg hat vállalkozás értékesíthet letelepedési állampapírt, ezeket egy kivétellel olyan offshore-helyszíneknek tartott országokban jegyezték be, mint a Kajmán-szigetek, Málta, Ciprus és Liechtenstein. A BÁH sem túl aktív. Mondhatni, százszor szigorúbb a bevándorlási hivatal azokkal a külföldiekkel szemben, akik nem letelepedésikötvény-vásárlás útján szereznek tartózkodási jogosultságot Magyarországon, miután az itt dolgozó külföldieknek kiadott engedélyek több mint hét százalékát vonta vissza, szemben a letelepedési kötvények alig 0,08 százalékos arányával. Az ezzel kapcsolatos információkhoz is csak közérdekű adatigényléssel jutottunk hozzá, ami jól jellemzi az állam titkolózását a kötvényprogrammal kapcsolatban.

A konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Csupán egyetlen állampapír értékesítésekor 23–27 millió forintos bevételre tesznek szert a cégek, ami óriási összeg. A letelepedési program indulása óta az idén áprilisig 3565 kötvényt adtak el. Az adósságkezelő csak összesített adatokat szolgáltat, az egyes cégek értékesítési eredményeiről értékpapírtitokra hivatkozva nem ad információkat. Számításunk szerint a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 82, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 98 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből legalább 32 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen a magyar állam kamatot is fizet lejáratkor az állampapírok után. A kötvénypiacon szokatlan módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítőcég nyeli le azt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »