Kétszáz éve épült fel a kiskundorozsmai templom

Kétszáz éve épült fel a kiskundorozsmai templom

A Csongrád-Csanád megyei Kiskundorozsma szívében (az egykor önálló „Dorozsma” ma Szeged városrésze) 200 esztendeje áll a Keresztelő Szent János-templom. A jubileumot július 3-án Keresztelő Szent János születésének főünnepéhez (június 24.) kapcsolódva búcsús szentmisével ünnepelték meg, melyen megáldották a jubiláló házaspárokat is.

A szentmisét bemutató Veréb László, a Szent Gellért Szeminárium spirituálisa prédikációjában arról beszélt, hogy Keresztelő Szent János volt az, aki már akkor megmozdult, örvendezett, amikor édesanyja, Erzsébet találkozott Szűz Máriával, Jézus édesanyjával. Hozzátette, ez jól mutatja azt, hogy nem lehet elég korán kezdeni Isten szeretetét, már magzat állapotban elkezdődhet az.

Keresztelő Szent János és Jézus nagyon tisztelték egymást, és amikor Jézus alámerült a Jordán folyóban, János már akkor érezte, hogy feladata van; egész életét a Szentlélek üzenetének tolmácsolásával töltötte. Jézus pedig meglátta az Istenre való ráhagyatkozását – tette hozzá a lelkipásztor. – Amikor lefejezték Jánost, Jézus is rádöbbent arra, hogy neki sem lesz más a sorsa. Ezért vonult ekkor vissza, majd beszélt később a közelgő haláláról.

Veréb László szerint akárcsak eleinte Jézus, sokszor mi magunk is másképp képzeljük el azt, amit Isten tesz az életünkben, hiszen nem minden úgy működik, mint ahogyan mi szeretnénk. Hangsúlyozta, hagynunk kell, hogy Isten Isten legyen, és az ő tervei, akarata szerint nyilvánuljon meg az életünkben. Kiemelte, ugyanígy van ez a házastársunk, családtagunk és testvérünk kapcsán is, másmilyennek gondoljuk a másikat, aki nem mindig úgy cselekszik, ahogyan azt mi elvárnánk, sőt néha meg is bánt minket. De hinnünk kell abban, hogy ettől a másik szeret bennünket, fontosak vagyunk a számára, és hinni kell abban is, hogy egy irányba tartunk, közös az alapunk, egymáshoz tartozunk.

Mihálffy Béla, az egyháztanács alelnöke, a térség országgyűlési képviselője a szentmise után elmondta, hogy az eltelt kétszáz év során a Keresztelő Szent János-templom Kiskundorozsma jelképe lett, amelynek megépítéséhez minden dorozsmai pénzzel vagy önként vállalt munkával járult hozzá.

*

1793-ban Petrits István szegedi plébános tette le a kiskundorozsmai római katolikus templom alapkövét, amely 1822-re készült el neoklasszicista stílusban, tervezője és építője Rábel György volt. A templom korabeli értéke természetben 16 ezer 464 mázsa, azaz 164 vagon búza volt.

A torony Novászky János tervei alapján épült meg empire stílusban. A ma már műemléknek számító kétszáz éves templomot 1804-ben Keresztelő Szent János tiszteletére ajánlva Bodonyi Miklós esperes, plébános áldotta meg, majd 1856-ban Roskoványi Ágoston püspök szentelte fel.

A városrész egykori plébánosának, Sztriha Kálmánnak a feljegyzéseiből kiderül, hogy a főoltárt Christened József tiroli szobrászmester készítette, valamint a szószék is az ő keze munkáját dicséri.

Hírdetés

A tölgyfa gyóntatószékeket helyi mesterek készítették el, ezek darabonként 560 pengőbe kerültek, míg az áram bevezetése 1480 pengőbe került 1926-ban.

A templom egyik ékköve az ifj. Kovács István szegedi orgonaépítő által készített hangszer; a mester főműve, egyben a legnagyobb alkotása is, amelyen nyolc évig dolgozott, míg 1873. április 29-ére elkészült vele. A 17 regiszteres díszes hangszer azon ritka orgonák közé tartozik, amelyek megmaradtak eredeti építésükben.

A templom másik érdekessége az Irgalmasság oltára, amely Szent II. János Pál pápa vércseppereklyéjét őrzi, amelyet egy zarándoklat során hoztak el Magyarországra. Az ötlet a templom jelenlegi plébánosától, Gordos Ferdinándtól származott, aki azt szerette volna, ha lemásolják a wadowicei főoltárt. Ehhez gyorsan meg is találta a szakembereket, méghozzá helyben: Simon Ferenc fafaragó és festőművészt, illetve Petrov András asztalost. A Dorozsmáért díjjal is elismert szakembereknek három hónapba telt a terveket elkészíteni, az volt a céljuk, hogy pontosan visszaadják a formákat és az arányokat, még akkor is, ha az eredeti oltár majdnem dupla akkora.

A műemlék épületben helyet kapott egy II. világháborús emlékszobor is, valamint az azt körülvevő monolitok, amelyeken az elesett katonák nevei olvashatók. A helyiek érzelmileg is erősen kötődnek a torony 184 éve működő órájához is. Tavaly, amikor az önkormányzat és az egyházmegye már nem tudott forrást biztosítani az óra működtetéséhez, úgy döntöttek, hogy a Sztriha Kálmán Közhasznú Alapítvány finanszírozza azt a jövőben Tapodi Mihály mester közreműködésével.

Mihálffy Béla azt is elmondta, az elmúlt években sokat költöttek a templom felújítására, öt évvel ezelőtt például a tetőt és a tornyot is sikerült renoválni. Munka azonban maradt, most 15 millió forint pályázati támogatásból a templom hajójának teljes külsején rendbe hozzák a vakolathibákat és a festést.

*

Az ünnep alkalmából a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház tárlatot nyitott a templomról készült festményekből. A kiállítás anyaga a településen élőktől származik, mindenkit arra kértek, hogy amennyiben az otthonában van festmény a jubiláló épületről, akkor azt vigye be az intézménybe. A tárlat három héten át várja a látogatókat.

Forrás: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Karnok Csaba

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »