Kétórás sztrájk lesz a béremelésért

Ellenzéki és fideszes vezetésű önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők is csatlakoztak ahhoz a ma délelőtti sztrájkhoz, amellyel a dolgozók – a járási hivatalokhoz hasonlóan – 30 százalékos béremelést akarnak elérni. Mintegy 100 önkormányzatnál lesz munkabeszüntetés, több helyen pedig, ahol nem sztrájkolhatnak, kék szalaggal fejezik ki szolidaritásukat a dolgozók.

Szeged, Salgótarján, Szentes, Röszke, Ózd, Mezőhegyes, Bácsalmás, Budaörs, Mosonmagyaróvár, Budapest XIII., XIV., XVI. kerülete – néhány helyszín azok közül, ahol ma reggel két órás sztrájkot tartanak az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők. Összesen mintegy 100 helyhatóságnál tartanak reggel 8-tól 10 óráig munkabeszüntetést annak érdekében, hogy a járási hivatalokhoz hasonlóan az önkormányzati köztisztviselők is 30 százalékos béremelést kapjanak.

Nem oldaltól függ

– Sok múlik nyilván a jegyző és a polgármester hozzáállásán, de a szakma összezár ebben az ügyben – mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke lapunknak arra a felvetésére, hogy miért elsősorban az ellenzéki vezetésű településeken lesz munkabeszüntetés. Úgy vélte, hogy itt nem jobb- vagy baloldali kérdésről van szó, hiszen sok fideszes vezetésű önkormányzat is csatlakozott (az említettek közül ilyen például Bácsalmás vagy Mosonmagyaróvár). Arra is felhívta a figyelmet, hogy csak azokon a helyeken lehetett sztrájkot hirdetni, ahol van helyi szakszervezet, és a munkabeszüntetés támogatottsága meghaladta az 50 százalékot. Így nagyjából 4 ezer ember vesz részt közvetlenül a sztrájkban, de ennél jóval magasabb azoknak a száma, akik kék szalag kitűzésével fejezik ki a szolidaritásukat.

Arra a kérdésünkre, hogy miért követelnek béremelést a kormánytól, miközben az érintettek, vagyis az önkormányzati köztisztviselők munkaadója nem is a kormány, hanem az önkormányzatok, úgy válaszolt: számos olyan feladatot kell ellátniuk a helyhatóságoknak, amit az állam szab meg, és ehhez létszám kell. Vagyis – tette hozzá – a dolgozók béremeléséhez igenis van köze az államnak. Az átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést októbertől kérik, és ha nem lesz eredménye a mostani munkabeszüntetésnek, akkor szeptemberben „folytatják” a tiltakozást – ígérte az elnök.

Tizenöt százalék

Júliustól a kormány átlagosan 30 százalékkal emeli a járási hivatalokban dolgozók bérét, és az ottani 17 ezres dolgozói létszámot a későbbiekben 21-22 ezerre növelik. Ez azonban a 110 ezer közigazgatási dolgozónak alig 15 százalékát jelenti, miközben sem a megyei kormányhivatalok alkalmazottai, sem pedig az önkormányzati köztisztviselők nem kapnak béremelést, sőt, több helyen elbocsátásokat ígértek. (Lázár János miniszter korábban 10 százalékos leépítést emlegetett, és a beolvadó minisztériumi háttérintézményeknél is bizonyosan lesz elbocsátás.)

Boros Péterné azt mondta, azért is sztrájkolnak, mert ha ezt nem tennék, akkor nem maradna munkaerő a polgármesteri hivatalokban, hiszen nyilván elindul egy elvándorlás a magasabb bérek, azaz a járási hivatalok felé. – Akár fél év alatt tönkre tud menni egy hivatal személyi állománya – nyilatkozta, és utalt arra, hogy a több mint 36 ezer önkormányzati dolgozó közül 24 ezernek 8 éve nem változott a fizetése, vagyis az ő bérük reálértéken nagyjából 30 százalékot csökkent. Éppen ezt adná most vissza a béremelés.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »