Kétmillió dolgozó fizetése emelkedhet

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nyomán majdnem kétmillió embernek biztosan növekszik a fizetése a következő két évben. A Magyar Idők számítása szerint érezhető pluszra számíthatnak mindazok, akiknek havi járandósága nem haladja meg a bruttó 190 ezer forintot.

Ünnepélyes keretek között, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében ma írják alá a szociális partnerek a kedden megkötött bérmegállapodást, amelynek értelmében jövőre 15 százalékkal nő a minimálbér és 25 százalékkal emelkedik a bérminimum, a munkaadói járulék pedig öt százalékponttal csökken. Az egyezség tartalmazza még, hogy 2018-ban további 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és 12 százalékkal a szakmunkás bérminimum, a járulék pedig legalább két százalékponttal csökken.

A Magyar Idők számítása szerint a döntés a következő két évben majdnem kétmillió munkavállalót érint. A minimálbér jövőre bruttó 127 650 forint lesz, 2018-ban pedig 137 862 forintra nő, miközben a garantált bérminimum 2017-ben bruttó 161 250 forintra, majd 180 600 forintra emelkedik.

A két tétel közvetlenül 1,2 millió dolgozót érint, ők vagy minimálbéren, vagy szakmunkás bérminimumon dolgoznak.

Az efölötti bérkategóriában – tehát abban a körben, ahol a fizetés 160 ezer és 180 ezer forint között van – további 300 ezer embernek kell megemelni a bérét, hogy eltávolodjon az új bérminimum összegétől. A munkáltatóknak a bérfeszültségek elkerülése érdekében még az eggyel feljebb eső bérkategóriában is növelniük kell a fizetéseket, ami hozzávetőleg 300 ezer ember megélhetésén segít. A béremelési program megvalósításával a négynél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 1,8 millió munkavállaló bére biztosan nő majd a következő két évben. A négy fő alatti vállalkozásoknál további 200 ezer ember lehet érintett, de mivel közülük sokan önfoglalkoztatók, pontos adatok nem állnak rendelkezésre.

Magyarországon a legfrissebb statisztikai adatok szerint – közfoglalkoztatottak nélkül – jelenleg valamivel több mint négymillióan dolgoznak, mind a költségvetési, mind a versenyszférában a jelentős bérfelzárkózás idejét éljük. Az előbbi területen a kormány által elindított életpályamodellek, bérrendezések emelik a fizetéseket, utóbbi szektorban pedig a munkaerőpiaci folyamatok játszanak fontos szerepet, mivel a tíz évvel ezelőttihez képest jóval magasabb a foglalkoztatottság, és lényegesen alacsonyabb, öt százalék alatti a munkanélküliség. Ezek a körülmények új kihívások elé állítják a gazdasági szereplőket.

Elemzők felhívják a figyelmet, hogy az említett körökbe tartozókon kívül mások fizetése is magasabb lesz a közeljövőben. A munkaerőhiány, az elvándorlás, valamint a környező országok magasabb bérezése egyre inkább rászorítja a vállalkozásokat a jelenleginél nagyobb összegek kifizetésére, amihez jó alapot jelent a munkaadói járulék, valamint a társasági adó csökkentése.

A nagyvállalatok mellett már sok kisebb cég is felismerte, hogy a dolgozók megtartásához magasabb bért kell fizetnie. A feltételezést a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják, hiszen 2015-től – és ettől az évtől még inkább – meglódultak a reál­keresetek. Ebben segít a családi adókedvezmény, valamint a munkahelyvédelmi akció is, amely könnyítést jelent a munkaadóknak, és több pénzt hagy a kedvezményezettek zsebében.

A gazdaság egészének is érdemi, pozitív lökést adhat a bérmegállapodás, valamint a járulékcsökkentés a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozása szerint. Idén – minden különösebb kormányzati intézkedés nélkül – eddig mintegy 7 százalékkal nőttek a reálbérek, ráadásul a következő két évben a kormányzat a munkáltatói járulékok csökkentésével is támogatja a béremeléseket. Emellett a vállalkozások egységes, kilencszázalékos társasági adójával az Európai Unió élvonalába kerül az ország, az adó- és járulékcsökkentéssel pedig erősödik hazánk versenyképessége.

A parlamentben is a munkaerőpiaci változásokkal kapcsolatban vitáztak a honatyák az ellenzéki kezdeményezésre rendezett szerdai vitanapon. Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a kormány vitaindítójaként a foglalkoztatás jó ütemű bővüléséről számolt be, mivel haladunk a teljes foglalkoztatás felé, így a munkaerő-tartalék csökkenése újabb kihívásokat támaszt.

A munkanélküliség csökkenése ugyanis munkaerőhiányhoz vezet, amelyre béremeléssel lehet reagálni, az inaktívak bevonása csak hosszú távon hozhat érezhető eredményt. A Fideszes Czomba Sándor arra emlékeztetett, hogy nyolc megyében 3,5 százalék alatti a munkanélküliség, ugyanakkor vannak olyan megyék, ahol még mindig 10 százalék felett van az állástalanok aránya.

Gúr Nándor MSZP-s politikus fizetésemelést sürgetett az elvándorlás megfékezésének érdekében.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »