Kétharmaddal szavazták le May brexitmegállapodását

Kétharmaddal szavazták le May brexitmegállapodását

A várakozásoknak megfelelően leszavazta az Egyesült Királyság EU-s kilépésének feltételrendszeréről szóló megállapodást a brit parlament alsóháza kedd este. A képviselők közül 202-en hagyták jóvá a Theresa May által nyélbe ütött egyezséget, és 432-en szavaztak ellene, ami történelmi vereséget jelent a brit kormánynak.

Ez már a második alkalom volt, hogy a brit miniszterelnök a parlament elé próbálta vinni a megállapodást, amelyet csak nagy nehezen tudott kialkudni az EU-val. Ezt a megállapodást a bent maradó 27 tagország vezetői már jóváhagyták, de a brit alsóháznak is szavaznia kellett róla. A brit politikusok között azonban egyáltalán nem volt meg az egyetértés, még May saját pártján, a torykon belül sem, és az ellenzék mellett a parlamenti többségét biztosító északír unionisták is ellene voltak.

Decemberben elhalasztotta, most már nem volt hova hátrálni

May csak nagy nehezen tudott kialkudni egy olyan kompromisszumos megállapodást a kilépés feltételrendszeréről az EU-val, amit aztán a bent maradó 27 tagország jóváhagyott. A brit politikusok között azonban egyáltalán nem volt meg az egyetértés, még May saját pártján, a torykon belül sem. Ennek pedig az lett a vége, hogy december közepén el kellett halasztania a brit alsóházban a szavazást a megállapodásról.

Ezek után a párton belül bizalmatlansági indítványt is kezdeményeztek May ellen, ami azonban elbukott, így egy évig nem lehet újra megkérdőjelezni házon belül a pozícióját (az ellenzék viszont beadhat ellen bizalmatlansági indítványt a parlamentben). Ettől még a brexitmegállapodás jövője nem lett fényesebb a brit alsóházban. May visszament tárgyalni az EU-val, ahol azonban már előre jelezték: nem változtatnak a megállapodáson.

May telefonálgatott, elment kuncsorogni az uniós vezetőkhöz, de mindössze egy jogilag értéktelen ígéretet adtak neki, hogy a legfájóbb pontot, az ír–északír határ ellenőrzését elkerülő tartalékmegoldást – miszerint az Egyesült Királyság akár az idők végezetéig vámunióban marad az EU-val – nem akarják használni, csak legvégső esetre tartják fenn. Közben pedig az idő megint egyre fogyott, hiszen May megígérte, hogy január 21-ig mindenképpen megtartják az alsóházi szavazást, amit végül kedd estére írtak ki.

Egy sor forgatókönyv jöhet

Ez a nagy arányú vereség rettentő kínos helyzetbe hozta Mayt, és első körben az is kérdés, hogy talpon tud-e maradni: annak ellenére, hogy a pártján belül nem lehet ellene bizalmatlansági szavazást kezdeményezni, nagy lehet rajta a nyomás. Az alsóház döntése alapján mindenesetre a miniszterelnöknek és a kormányának három napja van előállni valamilyen B tervvel, amiről egyelőre még nem tudni, hogy mi lenne.

A Munkáspártot vezető Jeremy Corbyn előrehozott választást akar kiharcolni, és a szavazás előtt már jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez majd May ellen a megállapodás leszavazása után a parlamentben. Az északírek azonban már bejelentették, hogy a megállapodás elutasítása esetén is támogatják bizalmi szavazáson a kormányt, a Mayjel szemben álló toryknak pedig nem lenne érdekük így megbuktatni a saját kormányukat. Azonban előzetesen többen azt sem zárták ki, hogy egy ilyen nagy arányú vereség sok mindent felülírhat.

Hírdetés

Ezen túlmenően előzetesen csak annyi látszott biztosan, hogy az alsóházban a kormánypártokon és az ellenzéken átívelve a többség el akarja kerülni a megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet. Azonban a legkevésbé sincs egyetértés semmi többen, főleg nem valamilyen másik alternatíva mellett.

Az alternatívák között ott van

  • egy szabadkereskedelmi megállapodás, mint az EU és Kanada vagy több tucat másik ország között,
  • egy vámunió, mint Törökországgal, amit a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is támogat,
  • a norvég típusú kapcsolatrendszer az EU-val, azaz maradnának a közös piacban anélkül, hogy beleszólnának a döntésekbe, és az uniós munkaerőt is szabadon be kellene engedniük (erről még a norvég miniszterelnök is azt kérdezte: „miért?”),
  • a svájci modell, ami gyakorlatilag a norvég, csak egy nagy megállapodás helyett sok „önkéntes” kicsivel, így bizonytalanabb (épp most billeg) és átláthatatlanabb, de legalább a nagyobb szuverenitás látszatát fenntartja,
  • vagy egy újabb referendum,
  • több tory pedig egy önellentmondásnak számító „rendezett megállapodás nélküli brexitről” beszélt, de itt se mindegy, hogy teljesen megszakítják a kapcsolatokat,
  • vagy spontán letárgyalt kis egyezségekkel tompítják a szakítás fájdalmait.
  • Olyan szavazásokat képzel el több képviselő, amiből összeáll, hogy mi lehet a legkisebb közös többszörös és kompromisszum. Ezzel csak annyi gond van, hogy ez nem egy évvel, hanem néhány hónappal a kilépés előtt jönne elő.

    Túl sok idő és mozgástér nincsen: alapesetben a britek megállapodással vagy anélkül, de március 29-én elhagyják az EU-t, és a rendezetlen kilépés alapján egyik napról a másikra kint találnák magukat bármilyen átmeneti időszak nélkül. Csak három módon lehet ezt elkerülni:

  • Ha elfogad a brit parlament egy olyan brexitmegállapodást, amit az EU-s tagországok is jóváhagytak, ilyen May egyezménye, amit Brüsszelben nem akartak teljesen újratárgyalni.
  • Meghosszabbítják a kilépés határidejét, amihez szintén a 27 EU-s tagország beleegyezése kell. Egyrészt az EU-nak ez alapvetően nem áll ez érdekében, kivéve, ha valamilyen kézzel fogható okból – pl. előrehozott választás, népszavazás – kellene csúsztatni, és még akkor is bekavar az európai parlamenti választás május végén, amit már a britek nélkül terveznek megtartani.
  • Vissza kell vonni az eredeti kilépési nyilatkozatot. Az Európai Bíróság már úgy döntött, hogy a kilépést egyoldalúan is felmondhatja az Egyesült Királyság, ez azonban a 2016-os népszavazás felülírása lenne, amit előrehozott választás vagy újabb népszavazás nélkül nehezen léphetne meg a brit parlament, ráadásul egységes akarat sincs erre.
  • (Index)


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »