Kétharmad nélkül nem megy

Kétharmad nélkül nem megy

Az ott dolgozókon múlik a politikailag kényes ügyeket is elbíráló szervezet szakmaisága – vélik szakértők. Az ellenzék tiltakozását kiváltó, a közigazgatási bíróság létrehozását célzó terv megvalósításához kétharmados törvényt is kell módosítani, így a kormány egyeztetésre kényszerül. Az új szervezet terve már régen felvetődött szakmai körökben.

Mindenképpen szüksége van a Fidesznek ellenzéki szavazatokra is, ha valóban létre akarja hozni a nagy hírverést kapott úgynevezett közigazgatási felsőbíróságot. Ehhez ugyanis kétharmados törvényt kell módosítani, azt pedig a kormánypártok egyedül nem tudják megtenni. Az igazságügyi tárca már össze is hívott jövő péntekre egy ötpárti egyeztetést a parlamenti frakcióval bíró pártokkal, hogy megbeszéljék a kérdést. Szakmai körökben már régi elképzelés, hogy a közigazgatási perek és eljárások – mivel speciális területet alkotnak – ne az úgynevezett polgári perrendtartáson belül legyenek szabályozva, hanem új eljárási törvényben. A tervek szerint ennek részeként jönne létre a jelenleg is meglévő közigazgatási bíróságok felett a közigazgatási felsőbíróság. A 444.hu csütörtökön ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy odakerülnének a kényes és érzékeny politikai ügyek is.

Úgymint a közérdekű adatokért indított perek, a választási iroda határozatai, de ott dönthetnének például a Magyar Nemzeti Bank, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és még számos más állami intézmény intézkedéseinek jogszerűségéről. A hírportál szerint több jel is arra utal, hogy a politika szeretne befolyást szerezni a számára fontos bírósági ügyekben. Ennek megnyilvánulásaként írták például, hogy a hírek szerint az új szervezet élére Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság jelenlegi vezetője lehet a befutó, ő pedig szerintük már megmutatta, hogy tud a kormány politikai érdekeinek megfelelő döntéseket hozni. Igaz, Patyi András szerepét Lázár János Miniszterelnökséget irányító miniszter határozottan cáfolta.

Fazekas Marianna, az ELTE közigazgatási jogi tanszékének oktatója a Magyar Nemzet megkeresésére kifejtette, a közigazgatási jogászok között régi vita, hogy szükség van-e közigazgatási felsőbíróságra. Véleménye szerint szakmailag elfogadható lehet, ha létrejön, más országokban is van erre példa. Lényegében a feladata, hogy a közigazgatási bíróságok által elbírált ügyek felett egy újabb jogorvoslati lehetőséget nyújtson, és ezekben a speciális közigazgatási ügyekben ne a Kúriának kelljen határozatot hoznia. Bár bizonyos ügytípusoknál megmaradna a Kúria is mint a legfelsőbb bírói fórum. Fazekas Marianna arra a kérdésünkre, hogy szakemberként lát-e kockázatot egy ilyen új szervezet létrejöttében, arra utalt, hogy minden az ott dolgozóktól függ. – A hazai alkotmányos intézményrendszert végignézve azt mondhatjuk, hogy Magyarország jogállam, ám ha megnézzük, hogyan működnek ezek a függetlennek titulált ellenőrzési mechanizmusok, akkor már nem vagyok teljesen nyugodt – mondta.

Ezzel egybecsengően nyilatkozott lapunknak Lattmann Tamás nemzetközi jogász is. – A közigazgatási gyakorlat nem jelent feltétlen lojalitást az aktuális hatalomhoz – szögezte le, vagyis véleménye szerint maga a modell nem tekinthető alapvetően működésképtelen vagy a hatalom közvetlen kiszolgálására feltétlenül alkalmas elképzelésnek.

Már csütörtökön több ellenzéki párt is felháborodását fejezte ki, mert attól tartanak, hogy a kormány ennél az új bíróságnál eltussolhatná az ügyeit. Tegnap az MSZP is csatlakozott hozzájuk. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője szerint a Fidesz tulajdonképpen az állami szervek számon kérhetőségét akadályozná meg. Ahhoz hasonlította az ügyet, mintha a vádlott a saját családtagjaiból választhatná ki az esküdteket. A többi baloldali és liberális ellenzéki párthoz hasonlóan az MSZP is úgy véli, hogy a Fidesz az egyetlen olyan hatalmi ágat, a független igazságszolgáltatást szeretné kiiktatni, amelyet még nem tudott teljes egészében elfoglalni. Egyúttal jelezte azt is, hogy az igazságügyi tárca által meghirdetett ötpárti egyeztetésre nem fognak elmenni.

A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter már 2014. júniusi miniszterjelölti meghallgatásán célként jelölte meg a közigazgatási bíráskodás újraszabályozását. Éppen ezért a tárca egy kodifikációs nagybizottságot hozott létre, amelyben valamennyi jogászi hivatásrend képviseltette magát. A kormány céljának azt nevezték, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egy olyan professzionálisan működő – a Kúria alatt elhelyezkedő – közigazgatási felsőbíróság jöjjön létre, amely a „végrehajtó hatalmat kellő hatékonysággal ellenőrizni tudja, és biztosítja a jogbiztonság érdekében az egységes és magas színvonalú joggyakorlatot”.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »