Kétezer postafiók lehet veszélyben

Még mindig érthetetlen, hogy miért a takarékszövetkezetek vesznek át postai funkciókat, és miért nem a postákat nyitja meg a kormány a pénzügyi szolgáltatások előtt, hiszen 2705 postafiók működik az országban. Ehelyett a kabinet a tízezer fő alatti kistelepüléseken az állami posták bezárása után a magántulajdonú takarékszövetkezeteket hozná helyzetbe egy új törvénymódosító javaslattal, annak ellenére, hogy belőlük jóval kevesebb van, mintegy ezerötszáz fiók érhető el hazánkban.

Ezek több tulajdonoshoz tartoznak, eltérő arculati elemeik vannak, vagyis óriási összegeket fog felemészteni a postai szolgáltatások megváltoztatásának megismertetése a lakossággal. – Háromszáz-ötszáz település jöhet szóba, ahol megvalósulhat a posták és a takarékszövetkezetek közötti együttműködés – hangzott el egy pénteki háttérbeszélgetésen, amelyen részt vett Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára és Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

Lapunk a Központi Statisztikai Hivatal, a posta és a takarékszövetkezetek honlapjainak áttekintéséből viszont arra következtetett, hogy a törvénytervezet hatálya alá négyszer-hatszor annyi település kerülne, mint amiről a vezérigazgató beszélt.

Új ügyfelek, állami pénzek

Összesen 2017 postafiók működik a tízezer fő alatti településeken a Magyar Posta és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, vagyis a 75 százalékuk ezekben a községekben van. Ezzel szemben mintegy 1100 takarékszövetkezeti fiók, 118 OTP-, 34 K&H-, 3 Erste-, 2 Budapest Bank-, valamint egy-egy CIB-, Erste- és Raiffeisen-fiók működik a tízezer fő alatti településeken. Nagy kérdés, hogy mi értelme van feleannyi takarékszövetkezetnek átjátszani a postai szolgáltatásokat, hiszen a községekben kétszer annyi postafiók van, mint takarék.

A postának a törvényi előírások szerint minden településen kötelező szolgáltatást nyújtania; ezt ugyan kiszervezheti, de alvállalkozóit neki kell fizetnie. Valószínűleg ez állhat a postatörvény módosítása mögött. Azok a takarékok, amelyek az állami postától kapnak lehetőséget postai szolgáltatások nyújtására, két legyet üthetnek egy csapásra: pénzt kapnak az állami cégtől, és új ügyfelekre tehetnek szert. A takarékokba ugyanis többen fognak betérni levelet feladni vagy csekket befizetni, így a mögöttük álló magántulajdonú TakarékBank és részben magántulajdonú FHB Kereskedelmi Bank szélesebb tömeget érhet el saját termékeivel is. Nagy kérdés, hogy mi alapján fogja a Magyar Posta kiválasztani a megszűnő postákat, lesz-e közbeszerzés, és odaengedik-e a húsosfazékhoz a többi bankot is.

Érdekes, hogy a Szarka Zsolt vezérigazgató által emlegetett 300-500 közötti település nagy hasonlóságot mutat a kiszervezett postai szolgáltatásokkal. A KSH adatai szerint 2010-ben még 714 „postát” működtettek alvállalkozókkal, ez a szám tavalyra 327-re csökkent, vagyis mintegy négyszáz fiókot vett vissza az állam öt év alatt, és közel ugyanennyit szerveznének ki ismét.

Fotó: MN-grafika

Csúsztatások

A 2010-es kormányváltás óta egyre szorosabb kapcsolat van a Magyar Posta és a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozóhoz köthető takarékszövetkezetek, illetve FHB-bankcsoport között. Szarka Zsolt is az FHB-től érkezett 2011-ben. Látványosan támogatja a postai liberalizációt Lázár János kancelláriaminiszter is, aki az állami cég érdekében csúsztatásokra is képes. Néhány hete a következőket mondta: „Azt tudom önöknek jelenteni, hogy az elmúlt években a posta mindenféle állami és európai uniós támogatás nélkül nyereséget produkált.” – Tehát olyan nagy baj nem lehet, hogyha a posta nem szorul az adófizetők támogatására, hanem egy teljesen liberalizált piacon képes megállni – tette hozzá Lázár János.

A valóságban 2012-ben három uniós pályázaton nyert a posta 499 millió és 3,245 milliárd forint uniós támogatást, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen 950 millió forintot. Emellett 2014-ben a kormány óriási, 9,12 milliárd forintos állami támogatást is juttatott – költségvetési forrásból – a postának veszteségei fedezésére. (A hivatalos magyarázat szerint az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése volt a kormány célja.) Nem csoda, hogy törvényt is módosítottak a posta érdekében, a 75 százalékban állami cég esetében szűkítette a fideszes többségű Országgyűlés a közérdekű adatok megismerhetőségét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »