Kétezer megszállót akarnak hozzánk toloncolni a skandinávok – kötelezettségszegési eljárást kezdeményeztek

Mint hírül adtuk, eljárást kezdeményeztek Magyarország ellen a skandináv államok, mert nem fogadunk "vissza" tőlük bevándorlókat. Morgan Johansson svéd bevándorlási miniszter már szeptember elején elkezdte a hazánk elleni skandináv egységfront szervezését.

Svédország, Dánia, Norvégia és Finnország a dublini egyezmény alapján akarná visszatoloncolni az elutasított migránsokat abba az EU-tagállamba, ahol először regisztrálták őket. Alapvetően egy kötelezettségszegési eljárásban gondolkodnak Magyarország ellen ezek az országok, főként Svédország – mondta az M1 Ma reggel című műsorában Tóth Norbert.

A kötelezettségszegési eljárás tipikus formája az, amikor az Európai Bizottság kezdeményez eljárást egy ország ellen, de ha bármelyik tagállam úgy gondolja, hogy egy másik tagállam nem teljesíti a szerződésekből fakadó kötelezettségét, akkor ő is kezdeményezhet ilyen eljárást. Ez viszonylag ritka eset – tette hozzá.Magyarország 2009-ben Szlovákia ellen kezdeményezett ilyen eljárást, amikor Sólyom László nem léphette át a magyar-szlovák határt.

Svédország azt mondja, hogy Magyarországnak vissza kellene fogadni azokat a migránsokat, akik most a skandináv államokban vannak, de Magyarországon keresztül mentek hozzájuk.

Svédország körülbelül ezer főt szeretne visszaküldeni Magyarországra, olyanokat, akik főként afgán és szíriai állampolgárságúnak mondják magukat. A négy ország – Svédország, Dánia, Norvégia és Finnország – összességében körülbelül 2 ezer embert toloncolna vissza Magyarországra.

Tóth Norbert arról is beszélt, hogy Svédországban nagyon erős a baloldal, amely azt képviseli, hogy szolidárisnak kell lenni minden nehéz sorsú emberrel. Svédország szerint az Európai Unió évente egymillió embert tudna befogadni, most mégis vissza akarnak küldeni ezer bevándorlót Magyarországra – tette hozzá a szakértő.

A dublini rendelet egyik szabálya kimondja, hogy közvetlen és közvetett bizonyítékok igazolhatják azt, hogy a menekültek merre jártak. A közvetlen bizonyítékok egyike a regisztráció. A svédek arra hivatkoznak, hogy mivel Magyarországon vették nyilvántartásba a "menekülteket", így feltételezésük szerint ez bizonyíték arra, hogy itt léptek be először az EU területére. Miközben tudjuk, hogy ez nem igaz, csak Görögország figyelmen kívül hagyta a migránsok nyilvántartásba vételét.

Közvetett bizonyítékok lehetnek majd az arra utaló tények vagy bizonyítékok, amelyek arról tanúskodnak, hogy máshol történt a belépés. Ebbe kapaszkodhat bele Magyarország – emelte ki Tóth Norbert.

A nemzetközi jogász szerint, ha valóban lesz eljárás, az nagyon érdekes ügy lesz, mert egy közvetlen bizonyíték és közvetett bizonyítékok lesznek egymással szemben. Az Európai Bizottság és az EU bírósága nincs könnyű helyzetben. Ilyen ügyekben döntést hozni az nem lesz egyszerű – emelte ki Tóth Norbert.

(Híradó)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »